Varsói barátom, Marek internetes bejegyzésben tudatta: elment az elnöki palota elé tüntetni a szabad sajtóért. A „lex TVN” nevű törvény múlt heti elfogadása – állította - a sajtószabadság végét jelenti Lengyelországban. Az ötvenes éveiben járó közgazdász szerint legfeljebb ezren, vagy egy kicsivel többen lehettek, de mint mondja, már ünnepi időszak van, ráadásul az omikron variáns is óvatossá teszi az embereket. A TVN azonban fontos azoknak, akik nem a kormánypárt (Jog és Igazságosság, PiS) rajongói, mert politikai műsoraiban többféle vélemény elhangzik, megszólalnak az ellenzéki politikusok, független lapoktól is hívnak be kommentátorokat. És - ellentétben az állami médiával – itt ütköztetik a nézeteket, vannak kormánypárti érvelők is. Marek azt mondja, hogy ellenzéki körökben a TVN24 hírtévé szinte állandóan be van kapcsolva, „az anyósomoknál olyan, mint egy házioltár és most ezt akarják szétverni”. (Pár nap alatt több millió aláírás gyűlt össze a törvény ellen tiltakozó petíción.)
A TVN-ügy újabb nemzetközi konfliktusokat okoz Lengyelországnak – állítja Jacek Pawlicki. A Newsweek Polska külpolitikai szerkesztője szerint Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére fittyet hány az európai értékekre, államközi kapcsolatokra, Lengyelország szövetségesi elköteleződésére, mivel hatalmát félti a szabad sajtótól. „Most a TVN-t akarják kilőni, utána következik a Gazeta Wyborcza, majd a hetilapok, mint a Polityka és az én munkahelyem, utánunk pedig jöhetnek a független hírportálok is. Kaczynski Orbánhoz hasonlóan totálisan ellenőrizni akarja a médiát. A TVN zavarja, mert milliókhoz jut el. Az állami tévét párttévévé tette és semlegesítette a korábban kiegyensúlyozott Polsat magántelevíziót is.” Pawlicki szerint a PiS most azért lépett ilyen meglepetés szerűen, a törvénysértést is kockáztatva, hogy elterelje a figyelmet az egyéb bajokról. „Rengeteg a Covid-halott. Nálunk van Európa legmagasabb inflációja, már nyolc százalékot mérnek, nagy a drágaság. Az EU nem fizeti ki a helyreállítási alap milliárdjait a jogállamisági vita miatt, közben nő a büntetésszámla, amelyet Lengyelországnak a cseheknek kell fizetnie a környezetszennyező turówi lignitbánya és Brüsszelnek a EU bíróságának ítélete miatt, mert nem teljesítjük a jogállamisági követelményeket.”
Az újságíró úgy véli, hogy Kaczynski a „lex TVN”-nel Lengyelország alapvető biztonsági érdekeit is megtámadta. Eddig is konfliktusban állt Németországgal, amelynek az új kormányától ismét háborús jóvátételt követel a nacionalista-populista rendszer. Harcban állnak Brüsszellel is a jogállami normák durva megsértése miatt. A PiS az orbánihoz hasonló retorikával támadja az EU-t. Erre most frontot nyitnak Washingtonnal szemben. Pawlicki szerint a TVN megvásárlása volt a legnagyobb amerikai befektetés Lengyelországban. Sem a Fehér Ház, sem a Kongresszus nem nyelheti le, hogy ki akarják szorítani a tulajdonos Discoveryt. Az akciót pedig épp akkor indították, amikor Varsó az orosz nyomulás miatt nagyon is rászorul az USA stratégiai támogatására. Ez azonban Kaczynskinek nem számít, számára a hatalom megtartása az első. Mivel pártjának már nincs többsége a parlamentben és a közvélemény is elégedetlen, azt hiszi, hogy egy kritikus médium elhallgattatása az amerikaiak rokonszenvénél is fontosabb. Sokan tartják azt, hogy Kaczynski épp úgy akarja elintézni a neki kellemetlen TVN-t, ahogy Oroszországban Putyin a kivégeztette a csak enyhén független NTV televíziót. Ezt az állapotot kénytelenek felismerni a kormánypárt politikusai is, de – lévén a PiS a Fideszhez hasonlóan vezérelven működő párt - nem szállnak szembe a pártelnök döntésével. A Newsweek Polska szerkesztője szerint most Andrzej Duda köztársasági elnöknél van a labda. A szejm villámgyorsan átküldte neki a törvényt, s az elnöknek 21 nap alatt döntenie kell. Felelősségére, a sajtószabadságért vállalt korábbi kötelezettségére, a szerződések betartásának fontosságára és az amerikai-lengyel viszony értékeire Jaline Porter, a washingtoni külügy helyettes szóvivője is figyelmeztette.
A lengyel államfő tekintélyét elsősorban az adja a parlamentáris államban, hogy közvetlen megválasztása miatt erős társadalmi felhatalmazása van. Adott esetben a szejm többségi döntéseit is felülbírálhatja. A törvényt alkotmányjogi kifogással átküldheti az Alkotmánybírósághoz (AB), amelyet az elmúlt években a kormánypárthoz hű jogászokkal töltöttek fel, elnöke, Julia Przylebska pedig Kaczynski szuperlojális híve. Dudának számos oka lenne a törvény megvétózására is. Ez esetben a képviselők 3/5-e bírálhatná felül az államfőt, de ennyi szavazatot a kormánypárt nem tud összehozni. A harmadik eshetőség az, hogy az elnök aláírja és életbe lépteti a törvényt. Ez a legtöbb elemző szerint valószínűtlen, mivel az első változattal is elérheti ugyanazt a célt. Jacek Pawlicki úgy vélekedett, az AB majd nem sieti el a döntést, de az időhúzás is ronthat a lengyel sajtószabadság helyzetén, a tulajdonosi nyomás pedig öncenzúrát vált ki a szerkesztőségekben.
