Vipin tiszteletes a szokásos vasárnapi istentiszteletet tartotta volna otthonában, amikor kigyúrt hindu szélsőségesek rontottak be ajtaján. A 25-30 fős csőcselék bántalmazta és elijesztette a híveket, majd kíméletlenül elverte a lelkészt; még 13 éves kislányát is hasba rúgták, amikor apja segítségére sietett volna. A támadók telefonjaikkal videóra vették, ahogyan helybenhagyják a lelkészt, majd elvonultak. A család feljelentést akart tenni, ám a rendőrőrsön megpróbálták eltántorítani őket ettől, az egyik tiszt burkoltan megfenyegette a tiszteletest: azzal gyanúsította meg, hogy illegálisan tartott istentiszteletet otthonában. A lelkész azonban mégis megtette a feljelentést. Az eset még január végén történt a dél-indiai Karnátaka államban, de a helyi sajtó akkor nem számolt be róla. Az ügyet az üldözött keresztények érdekeit pártfogó Open Doors nemzetközi szervezet tárta fel, amely jelentést készített az indiai vallási kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltésről és diszkriminációról. A júliusban közzétett összeállítás megírása idején Vipin tiszteletes egyetlen támadóját sem fogták el, ami a szerzők szerint arra utal, hogy a hatóságok cinkostársai voltak a szélsőségeseknek.
Korántsem elszigetelt esetről van szó, az Open Doors jelentése, valamint indiai emberi jogi és vallási szervezetek által vezetett statisztikák egyaránt azt mutatják, hogy mostanra súlyos problémává vált a keresztényüldözés a világ második legnépesebb országában. A.C. Michael, az Egyesült Keresztény Fórum (UCF) nemzeti koordinátora a Népszavának elmondta: 2015-ben, amikor az érdekképviselet létrehozott egy segélyvonalat a keresztényellenes gyűlöletbűncselekmények jelentésére, az UCF évi 142 ilyen incidenst regisztrált Indiában, azóta ez a szám emelkedő tendeciát mutatott, idén már 450-nél is több bejelentést kaptak, többek között bántalmazásokról, vallási indíttatású könyvégetésekről, templomrongálásokról. Az atrocitásokat javarészt csoportokba verődött - nem ritkán felfegyverzett - hindu radikálisok hajtják végre. Egyes incidensek rendőrök szeme láttára történtek, ám ők mégsem avatkoztak közbe, mi több, nem egyszer fordult elő, hogy a hatóságok az elkövetőkkel szemben nem indítottak eljárást vagy éppen a megtámadott keresztényeket dorgálták meg vallási tevékenységük miatt.
Az erőszakhullám hátterében olyan összeesküvés-elméletek és álhírek állnak, amelyek szerint keresztények megtérésre kényszerítenek hindukat. A hisztériát a szélsőjobboldali vallási-nacionalista Hindutva ideológiát követő szervezetek keltik, akiknek az előző években főként a muszlimok voltak a célkeresztjében. Ezek a csoportok nem titkoltan hindu állammá akarják alakítani Indiát és ennek érdekében megtisztítanák az országot az általuk “idegennek” tartott vallásoktól, mint például az iszlámtól vagy a kereszténységtől. Úgy állítják be, mintha a vallási kisebbségek szaporaságukkal és hittérítő tevékenységük révén kisebbségbe szoríthatnák az 1,4 milliárd fős népesség nagyjából 80 százalékát kitevő hindu vallási közösséget. A 2014 óta kormányzó hindu nacionalista Indiai Néppárt (BJP) pedig ahelyett, hogy eloszlatná az aggodalmakat, még rá is erősít a félelmekre, látszólag szándékosan. “A regnáló kormány úgy érzi, hogy a társadalmi megosztottság elmélyítésével megszilárdíthatja hatalmát, és megerősítheti a népszerűségét a többség körében. Ők maguk szítják az ellentéteket, mégis a kisebbséget okolják a feszültség gerjesztéséért” - vélekedett AC Michael.
Karnátaka - ahol Vipin tiszteletest megverték - India egyik legdinamikusabban fejlődő állama, székhelyét, Bengalurut “az indiai Szilícium-völgyként” is emlegetik, mivel a nagy nemzetközi óriásvállalatok gyakran a helyi cégeknek szervezik ki informatikai feladataikat. A környezet modernizációja közepette azonban az utóbbi időben megszaparodtak a történelem sötét időszakait idéző incidensek, a támadásoknak legjobban kitett kisebb gyülekezetek közül több is lemondta a szokásos karácsonyi ünnepségeket. Az UCF adatai szerint idén már több mint 50 keresztényellenes atrocitás történt Karnátakában. Sokat elárul, hogy a régiót irányító BJP semmilyen komolyabb intézkedést nem hozott a keresztény közösség védelmében, sőt, a párt politikusai itt is tovább fűtik az indulatokat, hiszen úgy tesznek, mintha lenne alapja a kényszertérítésekkel kapcsolatos hisztériának. Kedden a helyi törvényhozás elé terjesztettek egy jogszabálytervezetet, amely alapján akár börtönnel is sújthatnák azokat, akik “megtévesztés, erőszak, illetéktelen befolyásolás, csábítás vagy bármilyen csalárd eszköz által vagy házasság révén” térítenek át más vallásra embereket. A javaslat előírná a gyülekezetváltásra készülő híveknek, hogy 60 nappal előre jelezzék a kerületi kormányhivatal felé megtérési szándékukat.
Az indítványozott törvény jogászok szerint alkotmányellenes lehet, az ellenzéki Kongresszus Párt pedig ezenfelül még indokolatlannak is tartja azt, elvégre egy nem létező jelenséget akar büntetni. Egy hivatalos vizsgálat is alátámasztja, hogy álproblémáról van szó: egy kormányhivatalnok az egyik járásban utánanézett a kikényszerített áttérésekről szóló pletykáknak, de arra jutott alaptalanok voltak a szóbeszédek. “Miért akarnak törvényt hozni a kényszeríttérítések ellen, ha egyetlen bizonyított esetről sem tudunk? A mostani jogszabályok is lehetőséget adnának egy ilyen bűncselekmény megbüntetésére” - értetlenkedett A.C. Michael, az UCF nemzeti koordinátora.
A hindu nacionalisták természetesen másképp látják ezt, India 29 államából nyolcban már betiltottak kényszertérítést, további kilencben napirenden van ilyen jogszabály elfogadása. A Vishva Hindu Parishad (VHP) nevű hindu radikális mozgalom pedig a héten 11 napos figyelemfelkeltő kampányt indított egy egész országra kiterjedő törvény bevezetéséért, valószínűleg nem véletlenül karácsonyra időzítették az akciót. AC Michael elmesélte, hogy Indiában a különböző valláshoz tartozó hívők egymás ünnepeit is megtartják, ők például hindu szomszédjaikat is megajándékozzák karácsonykor. A keresztény érdekvédő szerint a szélsőségesek ezt a harmóniát akarják megtörni, de ő bízik abban, hogy a feszültség idővel megoldódhat. “A politikusok nem tudják a végtelenségig félrevezetni az embereket” - reménykedett AC Michael.
Kínában és Nyugat-Afrikában is aggasztó a helyzet
A kormányok azzal tehetnének a legtöbbet az üldözött keresztényekért, ha az emberi jogok betartatására törekednének - mondta el lapunknak az Open Doors brit szárnyának érdekképviseléért felelős vezetője, David Landrum.
Indiában a kormányhoz közeli radikálisok szítanak gyűlöletet a keresztények és más vallási kisebbségek ellen. Mennyire elterjedt a hasonló államilag szponzorált keresztényüldözés a világban?
Sajnálatos módon rendkívül elterjedt a világon, és egyre csak növekszik. Évről-évre bővül a világfigyelő listánk, amely azon országokat soroljuk fel, ahol a keresztények leginkább üldöztetésnek kitéve. Jelenleg a világon 320 millió keresztény néz szembe magas vagy szélsőségesen magas szintű üldöztetéssel. Az indiai fejleményeket különösen aggasztónak tartjuk.
Mely országokat tartják még különösen problémásnak?
Nyilvánvalóan Kína, mert ott folyamatosan fokozódik a lakosság és az egyház üldöztetése. Szintén komoly probléma, hogy világszerte exportálja kommunista ideológiáját, illetve a cenzúrára, megfigyelésre és vallási alapú üldöztetésre használt kifinomult digitális eszközeit. Egy másik aggodalomra okot adó térség Nyugat-Afrika, különös tekintettel Nigériára, ahol szélsőséges iszlamista csoportok rendszeresen üldözik és terrorizálják a keresztény közösségeket. A világ ezen részén évek óta súlyosabb az erőszak, mint bárhol máshol. Sajnos azt láthatjuk, hogy a radikális iszlamizmus olyan országokba is tejedőben van, mint Mali, Burkina Faso, Niger és Kamerun.
Hogyan segíthetnek a kormányok a bajba jutott keresztényeken?
Az Open Doors azért kampány, hogy a kormányok politikai és diplomáciai szinten tegyenek az emberi jogok betartásáért és kérjék számon azok megsértését más államokon. A világfigyelő listánkon található országok közül sokan aláírták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, melynek 18, cikkelye garantálja a vallásszabadságot, ők mégsem tartják tiszteletben ezt. Azt szeretnénk, ha a kormányok például a kereskedelmi tárgyalásokon az emberi jogok ügyét, különösen a vallásszabadsághoz való jog teljesülését
Magyarországon egyes kormányzati politikusok azt állítják, hogy a keresztényüldözés Nyugat-Európában komoly probléma. Mit gondol ezekről a nézetekről?
A világfigyelő listánkat alapos kutatási módszertan alapján készítjük el, amiben két dolgot veszünk figyelembe: hogyan ütik és hogyan szorítják a keresztényeket. Ütés alatt a hívőket érő erőszakot értjük, szorítás alatt pedig a diszkriminációt. Kutatásaink alapján jelenleg egyetlen nyugati országban sincsen komolyabb üldöztetés. Ugyanakkor világos, a nyugati országokban is megfigyelhető keresztény közösségek marginalizálódása, a szekularizmus szorítja ki a kereszténységet a közéletből.
Ön szerint erkölcsi kötelessége-e az európai országoknak menedékjogot adniuk a hitük miatt üldözött keresztényeknek vagy más vallások követőinek?
Úgy hiszem, Európából származik az a hagyomány, hogy menedéket nyújtunk a hitük miatt üldözötteknek, ennek különösen a reformáció előtt és közvetlenül azután volt jelentősége. Civilizációnk egyik legelismerésreméltóbb eleme, hogy menedékjogot adunk az üldözötteknek, szerintem emiatt rendkívül fontos tartani magunkat ehhez. Különösen az olyan országok esetében, mint például Afganisztán, ahol a keresztény férfiakra kivégzés, a nőkre rabszolgasor, bebörtönzés vagy még rosszabb vár, ha lelepleződik hitük. Emiatt úgy gondolom erkölcsi kötelességünk fenntartani a menedékhez való jogot, hiszen Isten minden embert saját képmására teremtett.
A magyar kormány álláspontja azonban kimondva-kimondatlanul az, hogy nem szabad a muszlimoknak menedéket adni, mert intoleranciát hoznak magukkal Európába.
Nem akarok belegabalyodni a magyar politikába, de annyit elmondhatok, hogy valóban felmerülhetnek biztonsági aggályok. Tudomásul kell venni, hogy a kormányok felelőssége biztonságot nyújtani állampolgáraik számára és megértem, ha ez azt jelenti, hogy egyre szigorúbban akarják átvilágítani a menedékkérőket. Ám keresztény országokként könyörületesek és vendégszeretőnek is kell lennünk. Létezik a vendégszeretet teológiája, ami szerintem nagyon-nagyon fontos a kereszténység történelmében. Tehát meg kell találni az egyensúly a biztonság és a szolidaritás között.
