Kétségessé vált a törékeny líbiai békefolyamat jövője, miután eldőlt, hogy nem fogják a meghirdetett időpontban megtartani az elnökválasztásokat. Az ügyben illetékes parlamenti bizottság vezetője tegnap reggel – szűk két nappal a tervezett urnanyitás előtt – ismerte el, hogy lehetetlen lenne pénteken megrendezni a szavazást és egyhónapos halasztást javasolt.
A bejelentés korántsem volt váratlan, már akkor elkerülhetetlennek látszott a voks elodázása, amikor a választási bizottság másfél hete közölte, hogy jogi bizonytalanságok miatt egyelőre nem tudják közreadni a jóváhagyott jelöltek listáját. A líbiai közvélemény azóta sem tudta meg, hogy a testület a mintegy 100 jelentkezőből kiknek az indulását engedélyezte, versenybe szállhat-e például a néhai diktátor háborús bűnökért elítélt fia, Szajf al-Iszlám Kadhafi.
Az elmúlt napokban semmi jele nem volt egy készülődő választásnak, ám egyetlen döntéshozó sem merte kimondani, hogy nem lesz szavazás, mert tartott az esetleges szankcióktól. A békefolyamatban kijelölt menetrendhez ragaszkodó Egyesült Államok és az európai országok büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba azon tisztségviselők ellen, akik megakadályozzák a voksolást. A Nyugat álláspontja az volt, hogy a népakarat érvényre jutása egységet teremthet Líbiában, ami nem sokkal a 2011-es forradalmat követően süllyedt káoszba, megosztottságba és polgárháborúba. Szakértők ezt eleve hiú ábrándnak tartották, hiszen az észak-afrikai ország jelentős részén továbbra is egymással rivalizáló milíciák tartják kezükben a hatalmat, így semmi sem biztosította volna a választások tisztaságát. Szinte kizártnak tűnt, hogy a vesztes elnökjelöltek elismerték volna a végeredményt, ezért vélhetően ugyanaz a forgatókönyv valósult volna meg, amely jelenleg – a szavazás elmaradása miatt – látszik kibontakozni.
A milíciák mozgolódnak, miközben a hataloméhes politikusok és hadurak helyezkednek – a jelentősebb szereplők arra törekszenek, hogy minél jobb alkupozícióba kerüljenek, felkészülve arra, hogy a nemzetközi közösség esetleg újraoszthatja a lapokat. Pénteken lejár az Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh vezette átmeneti egységkormány megbízatása, és akadnak néhányan, akik szívesen átvennék az ország vezetését tőle.
Köztük van például a líbiaiak körében nem túl népszerű, de a külföldi vezetők által annál jobban kedvelt Fathi Basaga, a nemzetközileg elismert kormány volt belügyminisztere. A pragmatikusságáról ismert politikus kedden Bengháziba utazott, hogy egykori ellenségével, a kelet-líbiai felkelőket vezető Halifa Haftár tábornokkal tárgyaljon, más elnökjelölt-aspiránsok társaságában. A londoni székhelyű The Arab Weekly című hetilap úgy látja, hogy a két rivális közösen pályázna Líbia élére, Basaga a miniszterelnöki, Haftár pedig az államfői székbe ülne, ám ehhez minden bizonnyal Dbeibehnek is lesz egy-két szava. Félő, hogy a hatalomra éhezők viadala visszarántja az országot a polgárháborúba, és az érintettek nem az urnáknál vagy a tárgyalóasztalnál, hanem a csatatéren próbálják majd eldönteni melyikük kormányozhatja Líbiát.
