A portál beszámolója szerint az Alkotmánybíróság ebben az esetben a népszavazás elrendelésének vagy elutasításának Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében folytat vizsgálatot. Kétféle döntést hozhatnak: vagy helybenhagyják az Országgyűlés határozatát vagy annak megsemmisítése mellett új határozat meghozatalára kérik a képviselőket.
„A Kúria által is kiemelten, a lehetetlenre irányuló népszavazási kezdeményezés sérti a kérdés egyértelműségét, az egyértelműség viszont kötelező eleme a népszavazási kérdésnek. E lehetetlenség megnyilvánulása például, ha az Országgyűlés a népszavazási kérdéseket nem tudja majd mindenki számára érthető, és a gyakorlatban alkalmazható törvényszövegbe önteni, amely kiállja az Alaptörvénnyel való összevetés próbáját is” - írja a névtelenségéhez ragaszkodó beadványozó. Úgy véli, az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről hozott döntése során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket, a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket, amelyeket értelmezése szerint a Kúria a jogorvoslati eljárás során az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésként értékelt, nem vizsgálta, illetve arról a határozata indoklásában sem adott számot.
Az Alkotmánybíróságnak az indítvány beérkezésétől számítva harminc napon belül kell döntenie, mely jelen esetben a január közepét jelenti.