tüntetés;Grúzia;éhségsztrájk;Miheil Szaakasvili;

- Tömegek kezdtek éhségsztrájkba Szaakasvili szabadon bocsátásáért

Máris több mint háromszázan csatlakoztak.

Máris több mint háromszázan, támogatók és hozzátartozók csatlakoztak ahhoz a tömeges éhségsztrájk felhíváshoz, amelyet kedden este hirdetett meg Nika Melia, a grúz ellenzéki Nemzeti Mozgalom (NM) párt elnöke a bebörtönzött Miheil Szaakasvili szabadon bocsátásáért. És ez még csak a kezdet, hiszen a központi pártszékházban csak most kezdődött meg a tömeges éhségsztrájk lebonyolításához szükséges infrastruktúra kiépítése.

Bár az időzítés nem tűnik a legszerencsésebbnek, hiszen a karácsony minden bizonnyal befolyásolja a csatlakozók számát, a kezdeményezés így is visszaröpítheti Európa leghírhedtebb és legnyugtalanabb forradalmárának bizonyult politikusát a vágyva vágyott grúz elnöki bársonyszékbe.

December 21-én este, Szaakaasvili 54. születésnapján több ezren vonultak Tbiliszi utcáira az október végétől börtönben ülő volt elnök szabadon bocsátását követelve. Az AFP hírügynökség helyszíni tudósítását ismertető francia médiabeszámolók szerint Nika Melia ekkor jelentette be a parlament előtt, hogy tömeges éhségsztrájkot hirdet mindaddig, míg a grúz ellenzék ikonikus alakja vissza nem nyeri szabadságát. Hangsúlyozta, senkit sem kér a csatlakozásra, de minél többen lesznek, annál korábban érik el céljukat.

„Ez egy erőszakmentes tiltakozás, alkotmányos jogunk. Kemény lépés ugyan, de nincs más választásunk, mint nyomást gyakorolni a rezsimre, amely hatalmába kerítette grúz államot. Az egész világnak látnia kell, hogy nem tűrjük az ország harmadik elnökének fogságban tartását"

– idézte Melia szavait a France 24 és a Radio France International.

Georgia (korábbi nevén Grúzia) eleve feszült hangulatát, a mindent eluraló politikai válságot tovább mélyíti ez a kezdeményezés. Az ellenzék által csalásnak nevezett tavalyi parlamenti választás az utóbbi évtized legnagyobb kormányellenes tüntetéseit eredményezte a volt szovjet tagköztársaságban .

Szaakasvili támogatóinak szóló üzenetét édesanyja, Giuli Alasania olvasta fel. Grúzia "régi álma és történelmi törekvése az európai integrációra veszélyben van….. Életbevágóan nagy szükségünk van a szabad médiára, a pártatlan igazságszolgáltatásra és a tisztességes választásokra. Szabadságra van szükségünk itt és most, éspedig végérvényesen", fogalmazott a volt elnök, egyben nemzeti egységre és békés tömegtüntetésekre szólítva fel híveit az előrehozott parlamenti választások megtartása érdekében. Álmuk megvalósulásának előfeltétele viszont a jelenlegi rendszer megdöntése, tette hozzá.

A grúz ellenzék integrációs álmainak legfőbb akadálya viszont az ország leggazdagabb oligarchája, Bidzina Ivanisvili által alapított kormányzó Grúz Álom párt. A vagyonát Oroszországban szerzett, oroszpártinak tartott Ivanisvili nem tölt be politikai tisztséget, az ellenzék szerint mégis ő az ország de facto irányítója. A Grúz Álom vezette ország pedig orosz mintára alakult át – a médiát és igazságszolgáltatást megszállta a hatalom, a választások látszatszabadsága ellenére a pálya a kormánypárt javára lejt minden téren, ellehetetlenítve a tényleges szabad választást. A rezsim legfőbb politikai ellenfelét, Miheil Szaakasvilit hat évre küldték börtönbe. Az ítéletet és a volt elnök börtönkörülményeit nem csak az érintett és hívei, hanem az Amnesty International is "nem csupán szelektív igazságszolgáltatásnak, hanem nyilvánvaló politikai bosszúnak" minősítette. Az amerikai külügyminisztérium is sürgette a grúz kormányt, hogy "méltányosan és méltósággal bánjon Szaakasvillivel".

Jogvédő csoportok azzal vádolják az Irakli Garibasvili vezette kormányt, Hogy nem csak Szaakasvili a célpontja, hanem büntetőeljárásokat alkalmaz általában a politikai ellenfelek és a kritikus média elhallgattatására. A miniszterelnök pedig alá is támasztja ezeket a vádakat, nemrég például kikotyogta, hogy a kormányzat azért kényszerült Szaakasvili letartóztatására, mert az nem volt hajlandó kilépni a politikából.

Múlt szombaton egy független orvoscsoport vizsgálta meg a fogva tartott Szaakasvilit, majd nyilvánosságra hozta, hogy Grúzia 2004-2013 közötti volt államfőjénél súlyos idegrendszeri betegség alakult ki "a kínzás, a rossz bánásmód, a nem megfelelő orvosi ellátás és a hosszan tartó éhségsztrájk következtében". Amint arról a Népszava is beszámolt, Szaakasvili nemrég 50 napon át éhségsztrájkolt a „politikai indíttatású ítélet ellen”, és csak orvosi utasításra hagyta abba miután egészségi állapota kritikusra fordult.   

Ám Grúziában sem mindenki rajong az ex-elnökért, sokan kalandornak tartják, aki nyugatbarát retorikája ellenére demagóg és populista, elnöksége idején bizonyított autokrata hajlamokkal. Bukása óta Ukrajnában élt, ahol úgyszintén viharos politikai pályát járt be, Petro Porosenko elnök kedvencéből legnagyobb ellenfele lett, olyannyira, hogy a csokoládékirály ukrán elnök állampolgárságától is megfosztotta és száműzte. Szaakasvili azonban nem hazudtolta meg önmagát, látványos és emlékezetes módon lépte át illegálisan a lengyel-ukrán határt, majd menekült a letartóztatására érkező ukrán rendőrök elől. Zelenszkij elnöktől nemcsak állampolgárságát kapta vissza, hanem annak tanácsadójává is vált. Október 1-én, amint az eurasianet.org fogalmazott, ismét „ellopta a showt” hazájában, amikor a helyhatósági választásokra hazatért, nyilván annak tudatában, hogy letartóztatják, hiszen távollétében mondták ki az ítéletet. Mindeddig úgy tűnt, hogy az örökös túlélő ezúttal elszámolta magát, hiszen egyelőre elmaradt nemcsak az európai uniós, hanem az amerikai és ukrán kiállás is ügye mellett, egyelőre nem tudott a grúz Navalnijjá válni. A tömeges éhségsztrájk viszont, amennyiben tényleg nagyarányú és kitartó lesz, radikálisan átírhatja a helyzetet.

Friedrich Merz új CDU-elnök számos nézete keltett társadalmi vitát Németországban. Ugyanakkor összetett személyiség, miközben több kérdésben mélységesen konzervatív, európaisága megkérdőjelezhetetlen, s igen sok kérdésben máshogy viselkedik, mint a magyar kormány.