A Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA Hungarian Motorsport and Green Mobility Development Agency) novemberben jelentette be, elindítja tehetséggondozó programját, hogy felkutassa és felkarolja az arra érdemes sportolókat. A HUMDA részéről reálisnak látják, hogy hogy 2025 és 2030 között legyen magyar versenyző a Forma-1-es világbajnoki sorozatban, valamint a gyorsaságimotoros-vb MotoGP kategóriájában, de cél az is, hogy 2024-ben a hazai rendezésű MotoGP-, illetve Superbike-világbajnoki futamon legyen hazai induló.
A gyorsaságimotoros-világbajnokság 125 köbcentiméteres kategóriájában 2007-ben világbajnoki címet nyerő Talmácsi Gábor – aki egyben a HUMDA Zrt. igazgatósági tagja – a Népszava érdeklődésére elárulta, hogy megkezdődött a támogatási programjukba első körben beválogatott versenyzők képességfelmérése partnerük, a Fit4Race budapesti bázisán.
„A kiválasztott versenyzők egy intenzív egynapos felmérésen vesznek részt, melynek keretein belül értékeljük vezetéstechnikát, valamint a fizikai- és mentális alkalmasságot. A felmérések során egzakt adataink keletkeznek olyan képességek mérésével, mint a szem-kéz koordináció, stressztolerancia, vagy a zavaró körülmények kizárása versenyhelyzetben” – avatott be a részletekbe Talmácsi Gábor.
Mint megtudtuk, a programban jelenleg különböző szakágakból 108 versenyző vesz részt, így várhatóan néhány hónap múlva végeznek a felméréssel. „Lehetséges, hogy lesznek, akikkel már a soron következő szezonban folytathatjuk a közös munkát. Mindeközben azonban folyamatos az új tehetségek felkutatása és beválogatása, hiszen a HUMDA saját tehetségkutató rendezvényeiből, például a Junior Gokart Challenge legjobbjai is csatlakoznak majd a jövő ígéretei a programhoz” – jelentette ki Talmácsi, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a legnépszerűbb szakágakban keresik a tehetségeket, megannyi motokrosszost és enduróst is kiválasztottak a programba.
„A felfedezettek szakmai mentorálásban részesülnek, az autóversenyzőknek Michelisz Norbert, a motorversenyzőknek pedig én segítek szívesen az évek során felhalmozott tapasztalataim átadásával. Emellett tudunk még segíteni nekik a fizikai és mentális képességfejlesztéssel, valamint tesztlehetőségekkel is. A versenyzői pályafutás során fontos még a jogi tanácsadás, ezzel sokat lehet segíteni egy versenyző érdekeinek az érvényesítésén, illetve a megfelelő kommunikáció, ezekben a feladatokban a HUMDA erőforrásai a kiválasztott versenyzők rendelkezésére fognak állni a jövőben. A támogatási rendszerbe való bekerülés természetesen kizárólag szakmai alapon történik, azonban a technikai sportok világában elengedhetetlen a stabil anyagi háttér, melynek biztosítását is elősegítjük további szponzorok bevonásával, illetve esetleges állami támogatással” – folytatta a korábbi motoros.
Szerettük volna megtudni, hogy az adófizetőknek mennyi pénzébe kerülhet majd, hogy hazánknak újra Forma-1-es pilótája, vagy netalántán MotoGP-versenyzője legyen. Talmácsi ezzel kapcsolatban elmondta, a programjuk biztos lábakon áll és úgy véli, nemzeti ügy, hogy a mindenkori kormányzat támogassa valamennyi sportág legtehetségesebbjeinek felkutatását, beleértve az autó-motorsportot is, melyben az utóbbi két évtizedben kiemelkedő, országunk hírnevét öregbítő sikereket értek el. Hozzátette, jelenleg korai még arról beszélni, a célok megvalósítsa mennyibe kerülhet, egyelőre ott tartanak, hogy megalapozzák a hosszú távú munkát. Ha megtörténtek a felmérések, akkor kiértékelik az adatokat, ekkor derülhet ki, hogy kivel milyen formában érdemes folytatni a közös munkát.
„Ez egy olyan döntési pont lesz, ahol a szakmai lehetőségek és az anyagi erőforrások közti összhangot kell megteremtenünk. A HUMDA egyik kiemelt célja, hogy az állami és magánszféra között megfelelő együttműködést alakítson ki arra érdemes célok érdekében. Ha olyan tehetségekre bukkanunk, akik hosszú távon rangos sorozatokban képviselhetik majd pár éven belül hazánkat, akkor javaslatcsomagokat dolgozunk ki a döntéshozóknak. Egy bizonyos szint felett már az állami szféra és a magánszféra összefogására lehet szükség” – tekintett előre Talmácsi, aki hozzátette, nincs kimondott célszám azzal kapcsolatban, mennyi tehetség kap majd támogatást.
Karbonsemlegesség a cél a Forma–1-ben
Jelentős szabályváltozások lépnek életbe 2022-ben a Forma-1-ben, melynek legfőbb célja, hogy segítség az előzéseket, így nagyobb csatákat és izgalmasabb versenyeket láthassanak a rajongók. A szabályokat úgy alakították ki, hogy az autók turbulens légáramlatokban a lehető legkevesebbet veszítsenek a leszorítóerejükből, és kevésbé legyenek érzékenyek az áramlások változásaira, mint a 2021-ig használt generáció.
A jövő évtől kezdve befagyasztották a motorok fejlesztését, a Forma-1 a sport következő, 2025-ben vagy 2026-ban érkező motorformuláját is szeretné egy költségsapkával behatárolni, hogy nagyobb kedvvel csatlakozzon a sporthoz a Volkswagen-cégcsoport.
A végcél nem más, minthogy a motorok egy új, fenntartható, szintetikus üzemanyaggal működjenek majd. Első körben 2022-ben átállnak az E10-es üzemanyag használatára, mely 10 százalékban etanolt tartalmaz. A korábbi terv az volt, hogy fokozatosan tovább növelik ezen összetevő arányát, ám a motorok befagyasztásával várhatóan ez nem lesz megvalósítható, mivel a belső égésű motorokat már az E10-es átálláshoz is jelentősen módosítani kellett.
Ezzel párhuzamosan zajlik annak az üzemanyagnak a kifejlesztése, amellyel a Forma-1 vezetősége 2030-ra elérheti a nettó zéró karbonkibocsátással kapcsolatos célját.
Ezt az üzemanyagot laboratóriumi körülmények között állítják elő, a szén-dioxid levegőből való megkötésével, városi szemét, illetve élelmiszert nem tartalmazó biomassza felhasználásával. Ígéretük szerint úgy csökkentik az üvegházhatást teremtő gázok kibocsátását, hogy a királykategóriában a motorok nem veszítenek a teljesítményükből. Úgy tervezik, hogy ezt az üzemanyagot idővel hagyományos motorokban is használni lehessen, vagyis kiváltsák vele a jelenlegi benzineket.
Minderre már csak azért is szükség lehet, mert becsléseik szerint 2030-ra a világviszonylatban mintegy 1,8 milliárd autó közlekedik majd az utakon, amelyeknek mindössze 8 százaléka lesz tisztán elektromos.
