Santiago de Chilében hétfőn hajnalig tartott az utcabál, ezrek ünnepelték a baloldal korszakos győzelmét. Az igazi meglepetés nem is az volt, hogy a felmérésekben különben is vezető Gabriel Boric végül a szavazatok 56 százalékával, biztosan győzte le a jobboldali jelöltet, hanem az, ami alig másfél órával az urnák lezárása után történt. A voksok alig felének összeszámlálásakor a korábban populista és szélsőséges nézetei miatt Trumphoz hasonlított, a brazil Jair Bolsonarót példaképének tekintő José Antonio Kast felhívta az alig 35 éves diákvezért, gratulált „nagy győzelméhez”, s azt nyilatkozta, hogy a megválasztott elnök megérdemli a bizalmat és a támogatást. Ugyanis első az ország, amelyért mostantól közösen kell dolgozni a következő államfővel. Ennek jegyében még este ellátogatott Boric kampányközpontjába, hogy személyesen is gratuláljon, míg az eddigi elnök, a konzervatív Sebastian Pinera a tévében élőben közvetített videókonferencián biztosította a győztest a békés átmenetről és kormánya teljes együttműködéséről a három hónapos átmenet során. Az első elemzések szerint ezzel Chile egyrészt példát mutatott Latin-Amerikának – és más térségeknek is – a demokratikus választások után követendő civilizált magatartásból, illetve végleg lezárta az 1973-as katonai puccs és a szélsőjobboldali diktatúra által fémjelzett időszakot.
Boric, akit Kast a kampány alatt végig kommunistázott és veszélyes szélsőbaloldalinak állított be, először a macsupe indiánok nyelvén köszöntötte lelkes, zömmel fiatalokból álló közönségét, jóllehet apja horvát, anyja pedig katalán származású. Győzelmi beszédében azt hangsúlyozta, hogy minden chilei elnöke kíván lenni, azoké is, akik ellenfelére szavaztak. Ugyanakkor megerősítette, hogy végre fogja hajtani a választási programjában foglaltakat, mindenekelőtt a szélsőséges vagyoni különbségek mérséklését. Chilében ugyanis a lakosság egy százalékának kezében összpontosul a nemzeti vagyon negyede. Egyik legfontosabb ígérete a tehetőseknek kedvező, még Augusto Pinochet diktatúrája idején bevezetett magánnyugdíj-rendszer reformja. A megválasztásában kulcsszerepet játszó nőknek azt üzente, hogy szerephez jutnak kormányában és közösen vetnek véget az országra jellemző patriarchális szemléletnek.
Boric, aki most a világ második legfiatalabb államfője lesz (a San Marino élén álló Giacomo Simoncini mindössze 27 esztendős) egy évtizede, az oktátási reformért indított diákmozgalom idején vált országosan ismertté. 2019-ben, amikor demonstrációk robbantak ki a Pinochet-féle alkotmány eltörléséért, részt vett a Pinerával folytatott egyeztetéseken, amelyek végén tavaly népszavazáson fogadták el az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását. Távlati célja az, hogy Chilében európai típusú, szociáldemokrata berendezkedés jöjjön létre – vagyis nem híve a nicaraguai, venezuelai vagy kubai típusú rezsimeknek. Lehetőségeinek azonban éppen eddigi sikerei szabnak korlátot: az új alkotmány referendumon való megerősítése után Chilében ismét elnökválasztást tartanak.
