2022-ben az államháztartás GDP arányos hiánya a tervezett 5,9 százalékkal szemben csak a GDP 4,9 százaléka lesz jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján a Portfolio.hu tudósítása szerint. (A Népszava nem kapott meghívót az elvileg nyilvános sajttájékoztatóra, ahol Varga bemutatta a 2022-es államadósság finanszírozási tervet.) A hiány mérséklését részint gyorsabb gazdasági növekedés, az inflációs pluszbevételek és a kormány kiadáscsökkentései teszik lehetővé.
A bejelentés nem példa nélküli, hisz december elején a kormány már döntött, hogy a 2021-es költségvetés terhére nem fizetnek ki 350 milliárd forintnyi beruházási támogatást. Az elmúlt hetekben több forrásból is komoly bírált érte a kormányt a példa nélküli költekezés miatt, ami egekbe lökte az államháztartási hiányt (november végén elérte 3931 milliárd forintot az egész évre engedélyezett összeg 170 százalékát) nem tud csökkenni az államadósság és a kormányzati pénzszórás tovább fűti az inflációt, amely novemberben már 7,4 százalékra emelkedett.
Varga Mihály bejelentése szerint jövő évben az államháztartás hiánya (finanszírozási igénye) 3153 milliárd forint lesz, ez az idénre várható 4000-4400 milliárd forinthoz képest mintegy ezer milliárd forintos csökkenés. Varga azzal indokolta a spórolást, hogy a gazdaság újraindult, így a monetáris politikához hasonlóan a költségvetési politikai is megkezdheti a kiigazítást. Az inflációs meglepetés-bevételek önmagukban csökkentik a 2022-es hiányt, de az tovább csökkenthető azzal, hogy ezeket a bevételeket nem költi el a kormány. Ezért a pénzügyminisztérium egyes jövő évi kiadások felülvizsgálatát ígérte, ám rögtön hozzátette, hogy ez a választási osztogatásokat (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés) nem érinti.
A több mint 3000 milliárd forintos 2022-es államháztartási hiányt finanszírozni kell, amit a jelenlegi tervek szerint a kormány nem tud teljes mértékben megoldani a forintpiacokról. Ezért az idei 5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás után jövőre legalább újabb 2 milliárd eurós kötvénykibocsátást tervez – jelentette be Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója. Ezzel a kormány újabb adósságfinanszírozási célját adja fel, vagyis azt, hogy nem adósodik el devizában. Az elmúlt 10 év kormányzásnak egyik pénzügyi vívmánya volt, hogy az államadósságon belül a devizaarányt a 2010-es 40 százalékról 2018-ra 18 százalékra vitték le. Ma már ez nem tartható, ezért a devizakorlátot 20 százalékról 25 százalékra emelték, amivel csak egy baj van, hogy az ország még mindig nem tagja az eurózónának, emiatt nagyobb kockázatot jelent euróban eladósodni, mint forintban.
