A kettős mércét soha nem állhattam, különösen, ha még törvénybe is iktatják. Pláne, ha politikai háttere van! Két, igazán eklatáns példa a legutóbbi időkből: a korrupcióval gyanúsított Völner Pál lemondott az államtitkári posztjáról, és (szép nagy) végkielégítést kap; Karas Mónika a médiahatóság éléről átsétált a számvevőszék vezetői posztjára, és még szebbet és nagyobbat kapott. Mindkét esetben ők mondtak fel tehát, ennek ellenére megkapják a végkielégítést.
Közben azoknak az egyszerű dolgozóknak, melósoknak, munkavállalóknak, akik a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, ha ők mondanak fel a munkahelyükön, nem jár nekik végkielégítés.
Tudom, hogy a nevezett személyek nem tartoznak a Munka Törvénykönyve hatálya alá, pontosabban ők nem a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, na de könyörgöm: a végkielégítésre való jogosultság jogelve nem lehetne beosztásra, tisztségre tekintet nélkül azonos? Ha melós mond fel, neki nem jár. Ha vezető mond fel (akinek egyébként is vélhetően nagyobb volt a javadalmazása), jár. Miért? Mi ez a megkülönböztetés?
Vagy egy másik példa. Nagy István agrárminiszter szerint felháborító, hogy Bige László a magyar gazdák kárára nyerészkedik. A szaktárca vezetője megdöbbentőnek tartja, hogy Bige nemcsak egyszerű nyereséget akar, hanem milliárdokat tesz rá az egyébként is magas árakra, kihasználva a műtrágya iránti felfokozott igényt. Az ő pénzéhségét a magyar gazdákkal és a magyar emberekkel fizetteti meg, hiszen ne feledjük, ha a gazdáknak nő a kiadása, az az egész agráriumra, még az élelmiszerárakra is kihat – tette hozzá a miniszter.
Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének alelnöke ugyanakkor azt mondta a búzatermésről: 6 tonnás termésátlag van az országban, ami rekordnak számít, és a gabona minősége sem rossz. Az ár részben azért emelkedett meg, mert a termelők visszatartják a búzát, és megvárják, amíg magasabb összegért tudják eladni. Emiatt nagyon kevés gabona van a piacon. A kialakult keresleti piac pedig – a nagy termés ellenére – megemeli a búza árát.
Tényleg nem értem: ha az agrárminiszternek egy szava sincs az ellen, hogy a búzatermelők visszatartják a búzát annak érdekében, hogy többet kapjanak érte (amely magatartással szemben alappal felmerülhet a kartellezés gyanúja), akkor milyen alapon támadja és vádolja kartellezéssel a magasabb nyereséget elérni kívánó műtrágyagyárost? Pedig a búza árának emelése ugyanúgy kihat az egész társadalomra, ahogy a műtrágya áráé. Mégis, a miniszternek csak az egyik szúrja a szemét.
És anélkül, hogy a magasabb ár mellett állnék ki, halkan megemlítem: piacgazdaságban - ami nálunk valójában nincs, ahogy jogállam sem - a kereslet és a kínálat határozza meg az árakat. Ez egyformán vonatkozik minden szektorra. Még akkor is, ha a minisztert a kettős mérce sem zavarja.