A magyar kormánynak illene elcsapnia azokat a brüsszeli beépített embereit, akik biztosak voltak abban, hogy ha nehézségek árán is, de az Európai Bizottság valamikor az esztendő utolsó napjaiban biztosan kifizeti Magyarországnak a helyreállítási alap 13 százalékos, mintegy 326 milliárd forintos előlegét. De bizony a jogállamiság tartós megsértése, az államilag menedzselt korrupció és a gyermekvédelminek nevezett, valójában legfontosabb paragrafusaiban kirekesztő törvény túl mély sebet ütött: az Európai Unióban elsöprő többségben lévő, a demokrácia tartós megsértésére érzékeny országok képviselői dühösebbek, mint azt Orbán és tanácsadói remélték.
Az uniós pénzügyminiszterek legutóbbi ülésén egyértelművé vált, hogy a 2021-es kifizetés illúzió. A magyar kormány az égvilágon semmit nem tett annak érdekében, hogy ha megkésve is, de valamit módosítson az eddigi elhibázott politikai gyakorlatán. Erre még a támogatási pénzek vonzereje sem tudta rábírni. A kijelentéseiben általában óvatos Varga Mihály pénzügyminiszter - aki ugyanakkor a NER kipróbált szekértolója - a naiv együttműködő szerepében tündökölt, amikor kijelentette: "érthetetlen és megmagyarázhatatlan, ami a bizottság részéről történik, Magyarország, mint minden más tagország, egyenjogú tagja az Európai Uniónak. Hozzájárultunk a közös hitelfelvételhez, hogy ennek révén vissza nem térítendő támogatáshoz segítsük az összes tagállamot." (Az egyenrangúságára oly büszke miniszter a múlt héten még megvétózta az uniós társasági adó magatartási kódexének módosításával kapcsolatos javaslatot.)
A magyar kormányfő inkább tanácstalanságáról tett tanúbizonyságot, amikor a pénz idei elúszását emésztve úgy fogalmazott: "Idővel lesz majd alku Brüsszellel, és így nem fog megtörni a magyar gazdaság pályája az EU-pénzek esetleges felfüggesztése miatt." Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mint a kormány szócsöve viszont e hét elején látszólag távlatosabban gondolkodott, még ha érvrendszere továbbra is önpusztítóan merev maradt: "Legkésőbb a választás után kénytelenek lesznek megegyezni, akkor is, ha nem azok nyernek, akiknek szurkolnak. Nincs más lehetősége a Bizottságnak, csak a megállapodás, hiszen az uniós jogszabály konkrétan kimondja, hogy meg kell egyezniük velünk”.
A nagyon várt helyreállításialap-előleg csúszásával a kormány csapdahelyzetbe került, mivel bizton számítottak erre a pénzre. Így gyors döntéssel - az Országgyűlést megkerülve - elhatározták, hogy egyes beruházásokat később valósítanak meg, és ezzel összesen 350 milliárd forinttal növelik meg Magyarország idei pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett. Mintha Matolcsy György MNB-elnöknek a növekedés visszafogásáról szóló intelmei köszönnének vissza a kormány közleményéből: "A magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni." Lehet, hogy az Európai Bizottság egyébként várható pofonja nyomán a kormány és a jegybank mégiscsak egy kottából fog játszani, ráadásul az utóbbi dominanciája mellett?