Az újrajátszott választások éve volt 2020 Bulgáriában. Áprilisban és júliusban is új képviselőkre szavaztak az ország polgárai, de az így felállt két nemzetgyűlés képtelen volt kormánytöbbséget felállítani. Végül novemberben a legtöbb szavazatot egy új „politikai projekt” a Folytatjuk változást (PP) nevű korrupcióellenes, balliberálisnak nevezhető EU-barát párt szerezte meg. Ezt a politikai erőt két viszonylag fiatal nyugati üzleti tapasztalatokat szerzett, Harvardon végzett közgazdász hozta létre. Kirill Petkov és Aszen Vaszilev pár hónap alatt szerzett országos ismertséget a Rumen Radev államfő által kinevezett szakértői kormányban. November 14-én ők kapták a legtöbb mandátumot és sikerült a PP vezetésével partnernek megnyerni két új ún. protesztpártot: a Van ilyen nép! (ITN) és a Demokratikus Bulgária (DB) nevű tömörüléseket. Az új miniszterelnök Kirill Petkov lett, Vaszilev miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter.
A kormányalakításhoz szükség volt a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) bevonására is. Így lett a koalíciónak 134 mandátuma a 240 tagú nemzetgyűlésben. A koalíció létrehozásán bábáskodott a november újjáválasztott köztársasági elnök. Radev előző mandátuma alatt egyre erősebb konfliktusba keveredett a nyolc éve folyamatosan kormányzó Bojko Boriszov miniszterelnökkel, s az általa vezérelt hatalmi struktúrával. Boriszov személyi uralmat gyakorolt, kiterjedt korrupciós hálózatot működtetett, s környezete megcsapolta a fejlesztésre kapott európai forrásokat. Pártja a GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) egy szélsőjobboldali pártszövetséggel koalícióban kormányzott, maga mögött tudva a török-muzulmán DPSZ (Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért) párt hallgatólagos támogatását. A GERB, a DPSZ és a Vazrazsdane nevű ultranacionalista párt most ellenzékbe került. Az első ülésen bejelentették: nem hajlandók együttműködésre a kormánnyal. Azt hirdetik, a kormányt egy balliberális, Soros-közeli közeli kör működteti.
A tarka koalíció úgy jött létre, hogy a szövetkező pártok alapvető elvekben állapodtak meg, mindenekelőtt abban, hogy letörlik a korrupció szégyenfoltját az ország nevéről. A politikai partnerek felelősségi területeket kaptak. A PP a költségvetés, a védelem, a belügy és oktatás mellett a „hatékony kormányzás” feladatkörét vette magához. A BSZP a szociális gondoskodás, az állami vállalatok és a mezőgazdaság szféráját kapta, a jobbközép DB reformpárt az igazságügy, környezetvédelem és elektronikus kormányzás reformját tűzte ki célul.
A koalíciónak nincs könnyű dolga. A Boriszov-éra alatt pártállamot épített ki a GERB, amelybe beépült csendestársként a DPSZ is. Az elmúlt hónapokban a hivatalnok kormány elkezdte feltárni a korrupciós ügyeket, de ezek a nyomozások rendre megfeneklettek az ügyészségen. Az előző kormányoknak sikerült úgy átalakítaniuk az igazságügy rendszerét, hogy Ivan Gesev főügyész szinte korlátlan hatalomra tett szert, senki nem vonhatta kérdőre. Az EU nyomására a magas szintű korrupció elleni fellépésre létrehoztak ugyan „speciális bíróságokat és ügyészséget”, valamint egy olyan szervet, amely elkobozhatná az ebül szerzett vagyont, de ezek az intézmények hatástalanok, illetve Gesev ellenőrzi őket. A fő front most a főügyész és az elnök/miniszterelnök között húzódik. Gesev nem akar távozni hivatalából, eltávolításához pedig a koalíciónak nincs eszköze. Kirill Petkov első beszédében utalt rá, hogy több bolgár személyiséget az USA az ún. Magnyitszkij-törvény hatálya alá helyezett, de az ügyészség egy lépést sem tett ez ügyben. A rendőrség nyomoz egy autópálya-építési korrupciós ügyben, az ügyészség pedig akadályozza az eljárást, amely Boriszov köreihez vezet. Bulgária csatlakozott a Laura Kövesi által vezetett Európai Ügyészséghez. Kövesi olyan döntést hozott, hogy egyes bolgár nyomozó szervek megkerülhetik a bolgár ügyészséget és közvetlenül hivatalához fordulhatnak, ha az európai pénzeszközökkel kapcsolatos visszaélésre bukkannak.
