Minden bizonnyal megszavazza ma a parlament fideszes többsége, hogy kukába kell dobni a közalkalmazottakat képviselő szakszervezetek és az őket foglalkoztató önkormányzatok egyéves munkájának termését, az úgynevezett reprezentativitási felmérés eredményeit, januártól pedig újra kell kezdeni az adategyeztetést. A lépésnek, amit a veszélyhelyzettel kapcsolatos törvénymódosító csomagba rejtettek, semmi köze a járványhoz, sőt arról sem a településekkel, sem a munkavállalók képviselőivel szokás szerint nem egyeztettek. Az egyetlen magyarázat a mindössze egy mondatos módosításra: a kormány nem tudja teljesíteni azt a kötelezettségét, hogy adja meg az egyes ágazatokban közalkalmazotti státusban foglalkoztatott dolgozók létszámát. Márpedig ez kulcskérdés, hiszen ehhez mérten kell elérni a szakszervezeteknek a 10 százalékos taglétszámot. Ez a 10 százalékos küszöb pedig azért nagyon fontos, mert azt elérve tárgyalási jogot kapnak a helyi és az országos kollektív szerződések megkötésekor.
A szakszervezetek támogatottságának felmérését 2014-ben végezték el utoljára. A törvény alapján ezt három évente meg kellene ismételni, de 2017-ben két évvel, majd 2019-ben újabb egy évvel halasztotta el a kormány a mérést, mert közben elkezdte a közalkalmazotti jogállás felszámolását egy sor területen. A munkavállalók számára kevesebb jogot biztosító Munka törvénykönyve vagy a még több megkötést tartalmazó ágazati törvények hatálya alá kerültek előbb a honvédelmi és rendvédelmi nem hivatásos állományhoz tartozó alkalmazottak, majd a szakképzésben, kulturális területen dolgozók, a felsőoktatásban oktatók, az egészségügy közalkalmazottai.
A reprezentativitási felmérés jelenleg egyetlen hónap kisorsolásával dől el, ennek a hónapnak az adataiból számolják össze a tagdíjat fizető, aktív szakszervezeti tagok létszámát. Az idei mérésnél a februárt kellett nézni. A rendszer önmagában is értékelhetetlen helyzetet teremtett, ráadásul az egyik legnagyobb közalkalmazotti csoport, az egészségügyben dolgozóké épp március 1-től veszítette el közalkalmazotti jogállását, az egyetemek pedig év közben folyamatosan kerültek át alapítványi fenntartásba. Gyorsan kiderült azonban, hogy ez a kisebbik baj a számokkal.
– Feltűnt, hogy a kormány által szolgáltatott adatok alapján van olyan munkahely, ahol papíron többen dolgoznak, mint ahány gondozottat ott ellátnak – világított rá a helyzet abszurditására lapunknak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szűcs Viktória kiemelte, hogy a 11 ezer fős bölcsődei területen háromezerrel többen szerepeltek a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiban, mint ahányan ténylegesen dolgoznak, ezért kérték, hogy minden közalkalmazotti ágazatban pontosítsák a létszámokat. Így derült ki, hogy mindenhol rosszak a központi adatok, több mint 30 ezer fő kétszer vagy akár háromszor is rajta volt a listákon. Bekérték minden munkáltatótól a náluk foglalkoztatottak létszámát, így derült fény rá, hogy sokszor a kormány által engedélyezett létszámkeretet is jócskán meghaladta a MÁK adataiban szereplő létszám. Ha magasabb a létszám, a tíz százalékos szervezettség eléréséhez több szervezett tag kell, nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen a központi adatbázis – érvelt a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) alelnökeként is dolgozó érdekvédő.
– A munkavállalók képviselői a napokban tiltakoztak az eljárás és az ellen, hogy a kormány sorozatos mulasztása után csak egy kurta-furcsa törvénymódosításra futotta. Az önkormányzati oldal képviselőivel együtt kérték, hogy a Kincstár megyei központjainak adatait használják, mert azok pontosabbak, de a kormány ebbe nem egyezett bele – mondta el Gosztonyi Gábor. A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa munkavállalói oldalának ügyvivője emlékeztetett rá, hogy az önkormányzatok alkalmazásában álló dolgozók képviselői helyi szinten sokfelé megállapodtak a munkáltatóval, és megkezdték az együttműködést, de a kormány sok egyéb kérdés mellett azt sem tisztázza a módosításban, hogy ők például folytathatják-e a munkát vagy sem. Az érdekvédők szerint már minden állami lépés hiteltelen. Úgy látják, a kormány olyan tempóban szervezte ki az egyes szakmák munkatársait a közalkalmazotti törvény hatálya alól, hogy saját magával nem volt képes lépést tartani, vagy már a látszatra sem ügyel, hiszen eldöntötte a közalkalmazotti jogviszony teljes felszámolását. Ezt erősíti, hogy nemrég egy helyi sajtónak adott interjúban a kulturális bizottság fideszes elnöke már a pedagógusok közalkalmazotti besorolásának megszüntetését is belengette a béremelések feltételeként, amit a Pedagógus Szakszervezet alelnökeként dolgozó Gosztonyi Gábor felháborítónak nevezett.
A közalkalmazottak létszámadatait mi is próbáltuk megismerni, de kérdéseinkre az egyeztetésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium nem válaszolt. – Az, hogy a kormány egy év adategyeztetési munkáját dobja ki a kukába, pont olyan, mintha a parlamenti választás lebonyolítása után nem hirdetnék ki a szavazás eredményét – értékelte a kialakult helyzetet Szűcs Viktória, a SZEF alelnöke.
