Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemre hivatkozva újabb frontot nyitott a kormány a külföldi élelmiszerláncokkal szemben. A dolog ráadásul olyan sürgős, hogy a hétfőn délben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott tervezetről már kedden végszavaznak is a képviselők. A 2022. február 1-től életbe léptetni tervezett javaslat egyrészt kötelezi a napi fogyasztási cikkek eladásából 100 milliárd forintnál nagyobb nettó árbevételt elérő kiskereskedelmi láncokat, hogy „ajánlják fel” a hamarosan megalapítandó, 100 százalékos állami tulajdonban lévő Élelmiszermentő Központ (ÉMK) számára azokat az élelmiszereket, amelyeknek már csak 48 óra van hátra a minőségmegőrzési idejükből. Az elképzelést hétfőn reggel már megszellőztető Telex szerint ez alapján az előírás az Aldira, az Auchanra, a Lidlre, a Penny Marketre, a Sparra, illetve a Tescora vonatkozik, a magyar tulajdonú láncok - a CBA, a Reál vagy a Coop – viszont franchise-rendszerük miatt elkerülhetik a célzott szabályozást.
A portál felvetette: a szabályozás oda vezethet, hogy többé nem lesz kenyér, zsemle vagy más pékáru a diszkontokban. Ezen termékek minőségmegőrzése 24 órás ugyanis, vagyis amint kijönnek a kemencéből, már 48 órával a minőségmegőrzési végdátum előtt járnak, így fel kellene ajánlani az államnak.
Hogy a felvetés hatására került-e a bele vagy már korábban is gondolt ezzel a kormány, nem tudni, mindenesetre az Országgyűlésnek benyújtott tervezetben az szerepel, hogy a felajánlási előírás a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszerekre vonatkozik, így valószínűleg a pékáruk megmenekülnek.
A törvény indoklása az élelmiszerpazarlás megelőzésére hivatkozik, ami valóban egy létező probléma. A láncok azonban eddig sem dobták ki tömegesen a lejáratközeli termékeket: elsősorban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével, valamint a Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, önkormányzatokkal és állatmenhelyekkel összefogva hasznosították azokat. (Már csak azért is, mert a minőség megőrzése és a fogyaszthatósági idő között azért van különbség: előbbi esetében megváltozhat ugyan a termék állaga, de még nem alkalmatlan az emberi fogyasztásra.) A kormány most igyekszik kiépíteni egy alternatív ellátórendszert: az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – gyakorolja.
A javaslat indoklása szerint megmenthető élelmiszerek újraelosztásában az elosztóhálózat kapacitása jelenti a legfőbb szűk keresztmetszetet, így ennek bővítésén keresztül érhető el eredmény. A törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi láncokban az élelmiszerfelesleg mennyisége eléri az 50 ezer tonnát évente. A karitatív szervezetek jelenleg mintegy 10-15 ezer tonna élelmiszert juttatnak el a rászorulókhoz (valamennyi élelmiszer-vállalkozó felajánlása eredményeként), és ez az élelmiszermennyiség 3- 5 év alatt 20-30 ezer tonnára növelhető – áll az indoklásban. Kérdés persze, hogy ebben az esetben miért csak a nagy külföldi láncokra szabták a javaslatot, hiszen hasonló problémák a kisebb, vagy a franchise-rendszerben működő hazai élelmiszerláncoknál is lehetnek.
Kérdés az is, hogy az elképzelés kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, hiszen az élelmiszereknek még 48 órával a lejáratuk előtt is van értéke – a láncok értékesítik is ezeket kedvezményes áron -, vagyis nem lehetne csak úgy elvenni a cégektől. Ahogy arra a Telex emlékeztet is: Áder János köztársasági elnök a hulladékgazdálkodási törvény során alkotmányossági kontrollt kért, mert úgy érezte, nem vonható el ellenszolgáltatás nélkül a cégektől az értékkel bíró hulladék.
Az érintett élelmiszerláncoknak a tervezet szerint élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, és az ÉMK-nek benyújtaniuk. Ennek tartalmaznia kell a keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, az elérni kívánt élelmiszer-hulladék csökkentésének mértékét, és az ÉMK részére kötelezően felajánlott élelmiszer adomány típusát és mennyiségét. Mindez azért érdekes, mert ha a kereskedők előre tudnák, mennyi lesz az eladatlan felesleg, akkor azt nyilván meg sem rendelnék. Mindenesetre, ha nem nyújtanak be ilyet, vagy, ha átlépik 2 százalékkal a tervezett éves hulladékmennyiséget, akkor bírságra számíthatnak.
A javaslat emellett arra is megragadja az alkalmat, hogy a koronavírusválságra hivatkozva bevezetett kiskereskedelmi adót az évi 100 milliárd forintos nettó árbevételű cégekre vonatkozó sávban a 2,5 százalékot 2,7 százalékra emelje. Ez tehát szintén csak a külföldi láncokat érinti majd. Az indoklás itt „az adóalanyok teherviselő képességére, továbbá a költségvetési egyensúlyi követelményekre” hivatkozik.
