Gulyás Gergely kancellária- és Varga Judit igazságügyi miniszter szavaiból inkább azt lehet leszűrni, hogy semmi nem változik, mert az Ab döntése szerintük „az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának.” Egy lapunk által megkérdezett szakjogász nehezen elképzelhetőnek nevezte, hogy a kormány módosítson a migrációs politikáján. De ha minden marad a régiben, Magyarország azt kockáztatja, hogy egy-másfél éven belül pénzbírságot kell fizetnie az EU jog megsértése miatt.
A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) azt a következtetést vonta le a pénteki alkotmánybírósági ítéletből, hogy “a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek véget kell vetni”, és az uniós bíróság tavaly decemberi határozatát végre kell hajtani. Az MHB szerint elbukott a kormány szabotálási kísérlete, amely arra irányult, hogy az alkotmánybírák mondják ki: a nemzeti jog elsőbbséget élvez az uniós fölött.
Varga Judit februárban fordult az Ab-hoz, mert úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavaly decemberi ítélete a magyar menekültügyi törvényekről összeütközésben lehet az Alaptörvénnyel. Az EUB jogellenesnek minősítette, hogy a magyar hatóságok korlátozzák a harmadik országbéli állampolgárok hozzáférését a menekültügyi eljáráshoz, a menekültstátuszt kérelmezőket őrizetben tartják és az illegális bevándorlókat mindenféle jogorvoslati lehetőség nélkül kitoloncolják az országból a magyar-szerb határon. Mivel Magyarország mind a mai napig nem hajtotta végre az ítélet fontos elemeit, az uniós jog betartatásáért felelős Európai Bizottság nemrégiben pénzbírság kiszabására irányuló bírósági eljárást indított.
Az alkotmánybíróság pénteki ítéletében nem foglalt állást arról, hogy az érintett jogszabályok ellentétesek-e az Alaptörvénnyel, és nem mondta ki azt a Brüsszelben szentségtörésnek számító tételt sem, hogy a nemzeti jog az európai fölött áll, vagyis hogy Magyarországnak nem kell végrehajtania az EUB ítéletét. Ugyanakkor elég kétértelműen nyilatkozott a nemzeti és az uniós hatáskörök elkülönüléséről, a magyar jogalkotókra bízva, hogy azokat hogyan alkalmazza.
Ha az Orbán-kormány ennek nyomán mégis végrehajtaná az EUB tavalyi ítéletét, akkor az Európai Bizottság visszavonná a pénzbírság kiszabására irányuló keresetét, és szinte biztos, hogy a jogsértés fennállásának idejére, vagyis visszamenőleg sem tartana rá igényt, nyilatkozta lapunknak Lehóczki Balázs, a bíróság magyar sajtóreferense.
