;;

sztrájk;légiirányítók;

- Európai szervezetek küzdenek a magyar sztrájkjogért

Az Európai Bizottság azonnali beavatkozását kéri a Szállítási Dolgozók Európai Szövetsége (SZDESZ), mivel a magyar kormány "a légiforgalmi irányítók sztrájkjogának tartós akadályozására tesz kísérleteket”.

Livia Spera, az ernyőszervezet főtitkára Didier Reynders igazságügyi biztosnak írt levelében felhívja a figyelmet: az Országgyűlés előtt fekvő törvénymódosítás arra hivatott, hogy a járvány miatti rendkívüli helyzetben bevezetett sztrájktilalmat állandósítsa, mégpedig a “még elégséges szolgáltatás” kötelezettségének a meghatározásával. Az SZDESZ tisztségviselője szerint ha a parlament megszavazza a változtatásokat, azzal gyakorlatilag megtiltja a magyar légiforgalmi dolgozóknak, hogy szabadon éljenek a munkabeszüntetéshez való jogukkal. Az Orbán-kormány kezdeményezése kétségbeesett lépés arra, hogy törvényerőre emeljen egy olyan rendelkezést, amit egy magyar bíróság elutasított. (A légiirányítók még a tervezett sztrájk előtt fordultak bírósághoz, amely jogszerűnek ítélte a munkabeszüntetést).

Spera levelében szóvá teszi, hogy a magyar kormány azon a napon - november 3-án - terjesztette be a javaslatát az országgyűlésnek, amikor az Európai Bizottság elküldte válaszát az SZDESZ korábbi tiltakozó levelére. A brüsszeli testület ebben azt állította, hogy nincs módja beleszólni a sztrájkjoggal kapcsolatos nemzeti döntésekbe. “Véleményünk szerint az Európai Bizottság bűnrészes abban, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyja a jogállamiságot, és ennek nyomán felbátorítva érzi magát arra, hogy további intézkedéseket tegyen a munkavállalók jogainak csorbítására”, áll a főtitkár levelében.

Az SZDESZ tiltakozásához csatlakozott az Európai Szakszervezeti Szövetség Végrehajtó Bizottsága is, amely közleményében leszögezte: szolidaritást vállal az érintett magyar szakszervezet tagjaival, és követeli, hogy a magyar kormány hagyjon fel a sztrájkjogot korlátozó jogszabályok alkalmazásával.

A kormány július óta próbálja akadályozni a kormány, hogy a légiforgalmi irányítók sztrájkolhassanak, pedig nem is béremelésért küzdöttek, csak szerették volna elérni, hogy juttatásaik ne csökkenjenek 40 százalékkal. Mert ez történt 2021. elején, miután hatályukat vesztették a kedvezőbb juttatásokat tartalmazó kollektív szerződések, és a munkáltató HungaroControl Zrt.-vel három éve hiába tárgyaltak új megállapodás megkötéséről a szakszervezetek. A nyáron egy azonnal hatályba lépő kormányrendelet a veszélyhelyzetre hivatkozva tiltotta meg a sztrájkot, amire a légiirányítók forgalomlassítással válaszoltak.

A magyar bíróság közben másodfokon is kimondta, hogy jogukban áll sztrájkolni, a munkavállalók a gyakorlatban ezt mégsem tehetik meg. A kormány most egy több mint száz oldalas, egyes energetikai és közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvénybe rejtve akarja rögzíteni, hogy milyen szolgáltatásokat kell nyújtani az irányítóknak egy sztrájk idején is. A csomag a munkabeszüntetés teljes ellehetetlenítését jelenti – hívta fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Rögzítették az állam- és kormányfőtEgyes feladatoknál 75 százalékos teljesítményt vár el a törvényjavaslat, de például ki kellene szolgálni az összes induló járatot és a teljes átrepülő forgalmat is. A jogszabály tervezetét benyújtó innovációs minisztérium nem állt meg itt, kötelességének érezte rögzíteni, hogy a sztrájk alatt is teljeskörűen biztosítani kell „az állam- és kormányfőt szállító repülések léginavigációs kiszolgálását”. A parlament kormánypárti többsége jövő héten minden bizonnyal megszavazza a javaslatot, ami nemzetközi összehasonlításban példátlan mértékű csorbítása egy munkavállalói csoport sztrájkjogának. Arról hónapok óta nem esik szó, hogy mikor kapják vissza a pénzüket a légiirányításban dolgozók. 

Nem tudnak tovább várni Habony Árpád üzletfelei: átalakítják és bővítik a gyógyszerészeti intézet épületét, de a hajléktalankórház egyelőre marad.