Nemrégiben sokakat meglepett a hír, hogy az ügyészség szerint Kósa Lajos nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a Pegasust. Ők úgymond hivatalosan tudnak róla, hogy ilyen nem történt. És mivel az ügyészség szerint Kósa Lajos nem mondott igazat, ezért a vele szemben tett feljelentésben szereplő vádakat nem követte el.
Az ügyészség szerint tehát a valóságnak nem megfelelő adat nem minősülhet minősített adatnak, ezért a minősített adattal való visszaélés bűncselekményének elkövetése ilyen esetben kizárt.
Ebben az az ellentmondásos, hogy amikor néhány évvel ezelőtt Demeter Márta azt állította (egyébként tévesen és helytelenül), hogy Orbán Viktor lánya utazott egy katonai repülőgépen, akkor vele szemben megindították a minősített adattal való visszaélés bűncselekmény tárgyában a büntetőeljárást. Pedig azt, hogy a repülőn utazó Orbán Flóra egy katonatiszt lánya, valójában először a kormányközeli Origo, majd Németh Szilárd osztotta meg a közvéleménnyel az Országgyűlésben, válaszul Demeter Márta felvetésére.
Emlékeztetőül: Demeter Márta egy iratbetekintés során megismert adatok alapján kérdezett rá arra, hogyan fordulhatott elő, hogy a Magyar Honvédség egyik repülőjével utazott Orbán Viktor egyik lánya, Flóra. Benkő Tibor miniszter válaszában közölte, hogy Flóra nem Orbán Viktor, hanem egy ENSZ misszióban szolgálatot teljesítő katona lánya. Vagyis 1. az iratbetekintés kapcsán már eleve nem pontos adatokat biztosítottak Demeter Mártának, 2. amikor ezen nem valós adatok alapján a képviselő kérdést fogalmazott meg, akkor a kormány részéről adták közre a minősített adatokat. Ezek nyilvánosságra hozatalával viszont Demeter Mártát vádolták meg, holott valójában tőlük kerültek ki ezek az információk. Valójában az érintett kormánytagokkal és az Origóval szemben lett volna jogos a vádemelés.
A helyzet teljesen világos: egy ellenzéki képviselő esetében nem volt akadálya annak, hogy minősített adattal való visszaélés tárgyában meginduljon az ügyészség részéről a büntetőeljárás, holott a megvádolt személy nem adott ki valós, egyébként tényleg minősített adatokat (a kormányzat és a kormánypárti sajtó viszont tényleg közreadta ezeket az információkat). Ismétlem, Demeter Márta csak téves és helytelen adatot közölt, ez akkoriban mégsem volt jogalap arra, hogy ne induljon ellene büntetőeljárás. Most viszont egy pontosan ugyanolyan jogi szituációban - csak épp a politikailag ellenkező előjellel - az ügyészség olyan indokra hivatkozik Kósa Lajos ügyében, a feljelentés elutasítása magyarázataként, amely Demeter Márta esetében a részükről fel sem merülhetett.
Demeter Mártával szemben hivatali visszaélés volt a vád, az ügyészég szerint a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokat hozott nyilvánosságra. Ezek a vád alapját képező és nyilvánosságra hozott adatok - mint kiderült: tévesen - valójában a miniszterelnök lányára vonatkoztak. Hogy ebből hogyan következnek a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatok, az egyszerűen értelmezhetetlen. Ráadásul az ügyészség olyan adatok nyilvánosságára hozatalával vádolta meg a képviselő asszonyt, amelyek az ő szájából el sem hangzottak.
Viszont Kósa Lajos konkrétan azt mondta, hogy a magyar állam megvette a Pegasust, mégpedig a Belügyminisztérium. Az ügyészség a megvásárlás tényét nem is vonta kétségbe, legfeljebb a megvásárló személyét. Tehát közvetett módon az egyik minősített adat valóságát sem cáfolták. Vagyis Kósa Lajos a Pegasus kapcsán, a megvásárlás tényének elismerésével minősített adatot árult el, mégsem indul ellene eljárás. Miközben Demeter Mártát olyasmivel vádolták meg, amit ki sem ejtett a száján.
Egyszóval az ügyészség önellentmondásba keveredett. A két esetet egymás mellé téve egyértelmű és nyilvánvaló, hogy a jogilag teljesen azonos jogkérdést abszolút ellenkezőleg ítélik meg annak függvényében, hogy ki az ügyben az érintett személy, illetve az érintett személy az ügy melyik végén áll. Ez pedig egyértelműen azt támasztja alá, hogy az ügyészség nem a törvényességnek megfelelően jár el, hanem a hatalom politikai érdekeinek alárendelten. Vagyis a uralkodó elithez lojális, nem a törvényességhez.
Mindezek kapcsán adja magát a kérdés: ha az ügyészség egyazon törvényi szabályozást annak függvényében alkalmazza pro és kontra, hogy az adott konkrét ügyben személy szerint kiről van szó, nem pedig az alapján ítéli meg a jogkérdést, hogy valójában mi történt, akkor az ügyészség ilyen esetben mennyire tisztességes? Mennyire jogkövető? Mennyire törvénytisztelő? Mennyire független? Mennyire pártatlan? És mennyire részrehajlástól mentes?
Ráadásul ugyanaz az ügyészségi szervezet mondott ellent önmagának, hiszen két országgyűlési képviselő esetében nem két különböző ügyészség jogosult eljárni.