;

Németország;SPD;zöldek;FDP;koalíciós szerződés;

- Berlinben aláírták a leendő német kormánypártok a „több haladást” ígérő koalíciós szerződést

A szövetségi parlament szerdán választhatja meg kancellárnak Olaf Scholzot, majd kormányának tagjait a szövetségi elnök nevezheti ki.

Hivatalosan aláírták a következő német szövetségi kormány munkáját megalapozó koalíciós szerződést a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) vezetői kedden Berlinben. A Vállalkozzunk több haladásra (Mehr Fortschritt wagen) című megállapodást jelképes helyszínen, a jövőről szóló társadalmi párbeszéd fórumaként működő Futuriumban írták alá.

A ceremónia utáni sajtótájékoztatón Olaf Scholz kancellárjelölt, az SPD politikusa elmondta, hogy három olyan párt lép koalícióra, amelyek elkötelezettek a haladás mellett. Robert Habeck leendő alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter, a Zöldek társelnöke kiemelte:

„a következő évek legnagyobb kihívása a szociális piacgazdaság átalakítása ökoszociális piacgazdasággá. Ez azt jelenti, hogy egyszerre kell megőrizni a jólétet és elérni a klímasemlegességet, vagyis átállítani az országot az éghajlatot nem befolyásoló működési módra.”

Christian Lindner leendő pénzügyminiszter, az FDP alelnöke aláhúzta, hogy a koalíciós szerződés aláírásával elkezdődik a cselekvés ideje, s ettől a héttől kezdve „a haladásért dolgoznak”.

A következő német kormány három meghatározó tagjának közös nemzetközi sajtótájékoztatóján Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy a német külpolitikát kormányzása alatt is a folyamatosság jellemzi majd, vagyis a transzatlanti partnerség és az Európai Unió lesz a középpontban.

Ugyanakkor a hivatalba lépő kancellár a Kínához fűződő viszonnyal összefüggésben az újságírók többszöri visszakérdezésére sem csatlakozott a leendő külügyminiszterhez, Annalena Baerbockhoz - a Zöldek másik társelnökéhez -, aki a napokban egy interjúban jelezte, hogy nem tartja kizártnak a pekingi téli olimpia bojkottját. A német diplomácia következő vezetőjével ellentétben Scholz azt hangsúlyozta, hogy az együttműködésre kell törekedni.

Németország következő kancellárja a kelet-ukrajnai válságról azt mondta, hogy hazája európai partnereivel és az Egyesült Államokkal együtt nagy aggodalommal szemléli az ukrán-orosz határ orosz oldalán zajló csapatmozgásokat. Szerintük ugyanis elfogadhatatlan volna, ha Ukrajnát fenyegetés érné, és nem érvényesülne a határok sérthetetlenségének elve.

A Németország EU-s szerepével és a jogállamiság lengyelországi és magyarországi helyzetével kapcsolatos kérdésekre Olaf Scholz kifejtette, a legfontosabb feladat  annak biztosítása, hogy ne legyen észak-déli vagy kelet-nyugati irányú megosztottság a közösségben. Hozzátette:

„Ugyanakkor a jogállamiság kérdéseit nagyon pontosan kell vizsgálni, mert az Európai Unió legfontosabb ismertetőjegye éppen a jogállamiság és a szabadságon alapuló demokrácia tisztelete, és ezeknek az elveknek a közösségben mindenütt egyformán kell érvényesülniük.”

A kormányalakítás szerdán ér véget, amikor a szövetségi parlament (Bundestag) megválasztja kancellárnak Olaf Scholzot, Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök pedig kinevezi a Scholz-kormány minisztereit. Az új német kormány így a szeptemberi Bundestag-választást követő 73. napon alakul meg.

A kormányban a kancellár és a hivatalát vezető kancelláriaminiszter mellett 15 szakminiszter dolgozik majd. Az így összesen 17 tagból álló kormányban nyolc nő lesz. Az ország keleti részéről, az egykori NDK területéről csupán két miniszter származik, mindkettő nő. Az SPD hat, a Zöldek pártja öt, az FDP négy tárcát vezet.

A koronavírus-járvány miatt az utóbbi napokban azt várta a német közvélemény a legnagyobb figyelemmel, hogy ki lesz a következő egészségügyi miniszter. A tárcát az SPD-s Karl Lauterbach kapja, aki nemcsak az ország egyik legnépszerűbb politikusa, hanem az egyik leginkább elismert közegészségügyi szakértője is.

A szervezet európai részlegének vezetője szerint az 5 és 14 év közötti gyerekek vannak jelenleg leginkább kitéve a fertőzés veszélyének.