A kormány még 2019 szeptemberében fogadta el a nemzeti buszstratégia koncepcióját, a Zöld Busz Programot (1537/2019. /IX. 20./ Korm. határozat). A kormány 2029-ig 36 milliárd forintot tud biztosítani a program megvalósítására. Az Európai Unió által kitűzött és Magyarország által vállalt 2050-es klímacélok eléréséréhez elengedhetetlen a közlekedési szektor kibocsátásának jelentős mérséklése.
A közösségi közlekedésnek – bár nem a legnagyobb környezetszennyező kibocsátó – nagyon helyesen élen kell járnia a karbonsemlegesség elérésében, ráadásul Európában mégis csak Budapest az egyik legjobban szennyezett város. A kormánynak ebben a helyzetben fontos szerepe van, lenne. Az egyik legfontosabb feladat a fővárosban mutatkozik, hiszen az egyik legöregebb járműparkkal végzik itt a közszolgáltatást. A kormány 2019-ben fogadta el a nemzeti buszstratégia koncepcióját. Láthatóan a Zöld Busz Program mintha megfeledkezett volna a főváros jelentőségéről, és az ország más városaiban sem tűnnek jelentős lépésnek az eddig megvalósult programok. Ami még szembetűnőbb, hogy a kormány eddig kizárólag az állami tulajdonú közlekedési társaságokat – elsősorban a Volánbuszt – vagy a fideszes vezetésű városokat részesítette előnyben. Ez a szemlélet viszont nem biztos, hogy a társadalom érdekeit képviselné ki egy Zöld Busz Program megvalósításában.
A kormány egyelőre vagy túl keveset foglalkozik ezzel a kérdéssel, vagy a 2050-ig vállalt karbonsemlegesség határidejét még túl távolinak tartja. Miközben tudjuk, hogy egyes országok a 2050-es határidőt már korábbra hozták. A mi szempontunkból Bécs döntése a leginkább érdekes, mivel az osztrák főváros célja, hogy 2040-re klímasemleges legyen. Bécsben tudatos várostervezés folyik, ahol a források is biztosítottak a fejlesztésekhez. Míg a Budapesten a megtermelt értékek 97 százalékát elvonja az állam, addig a bécsieknek ötször annyi, 15 százalék forrás jut az osztrák fővárosban megtermelt GDP összegéből.
A klímavédelem érdekében összefogott Bécs energiaszolgáltatója, a Wien Energie és az osztrák főváros közlekedési vállalata, a Wiener Linien. 2025-ig legalább húsz metróállomásra telepítenek naperőművet, hogy az így termelt zöldárammal működtessék az állomások világítását, mozgólépcsőit és liftjeit.
Bécs, illetve a város közműholdingja zöld hidrogénkutat épít, és már decemberben forgalomba áll az első hidrogénbusz is. Az osztrák főváros terve, hogy az amúgy is környezetbarát Euro-6-os buszok mellett 2027-re összesen nyolcvankettő elektromos és hidrogénhajtású jármű fusson majd a bécsi utakon. Az alternatív hajtású buszflotta és a hozzá szükséges infrastruktúra kiépítésére a Wiener Linien összesen 90 millió eurót fordít. Ez nagyjából 33 milliárd forint.
A magyar Wiener Linien, vagyis a BKV éppen erre a 30 milliárdos hitelfelvételre, pontosabban a kormánygaranciára vár. Ha már a fővárost kivérezteti ez a kormány, legalább a 30 milliárdos hitelfelvételt engedélyezhetné, hogy a BKV is végre megkezdhesse az elöregedett járműparkja megfiatalítását. Helyette itt pöfög a fővárosban 500-600 busz, aminek a leselejtezése helyett még mindig e gazdaságtalan és környezetszennyező járművek fenntartására kell kidobni a pénzt.
Bécsben a város vezetése a megfelelően finanszírozott költségvetéséből a város lakóiért, a jövő generációinak életminőségéért teszi a dolgát. A magyar kormány viszont a főváros vezetését, költségvetését megfojtja, ezzel pedig a budapestiek és az agglomerációból érkezők egészséges élethez való jogát veszélyezteti. Bécsben a tömegközlekedési hálózat további bővítése is kiemelt helyen szerepel. Ahhoz, hogy csökkenteni tudják az autóval a városhatárig ingázók számát, a villamoshálózat városhatáron túli kibővítését tervezik.
Visszatérve a kiindulópontra, a fővárosnak olyan kormányra lenne szüksége, amely nem Budapestet és az agglomerációban élőket bünteti, hanem a köz érdekeit szolgálja. Ezzel szemben a fővárosi közösségi közlekedés, a BKV a csőd szélén táncol, miközben milliárdokat dobnak ki az ablakon presztízsberuházásokra, a NER híveinek támogatására.
Az is érdekes, hogy a kormány a Zöld Busz Program keretében 6 milliárd forintos támogatást nyújtott a Volánbusznak negyven autóbusz megvásárlására, amit első körben a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás alatt állítottak forgalomba a résztvevők szállítására – természetesen Budapesten. Ezek a buszok tehát a BKV helyett az agglomerációs közlekedésért is felelős Volánbusznál kötöttek ki.
A kormány elképesztően felelőtlen, és képtelen tudomásul venni, hogy új közlekedési stratégiára van szükség, és a környezeti változásokhoz kell ezt az irányt igazítani. Persze nem a közösségi közlekedés a legnagyobb szennyező, de mégis csak szükség lenne modern, korszerű járműpark kialakítására, és a digitalizáció jövőbe mutató eredményeinek beépítése. Ez nem feltétlenül a legolcsóbb megoldás, de a későbbiekben többszörösen megtérülő beruházás, hiszen tisztább, biztonságosabb, élhetőbb városok alakulhatnak ki, ugyanakkor a jövő generációk számára is egészségesebb környezet jöhet létre.
Magyarán új járművekre és a digitalizáció térnyerésének köszönhetően biztonságosabb közlekedésre, alternatív utazási módok rendszerbe építésére van szükség.