Marc Angel Luxemburgból érkezett, a Szocialista Munkáspárt tagjaként jutott be az Európai Parlamentbe. Milyen szerepe lehet Európa egyik leggazdagabb országában egy csaknem 110 éves munkáspártnak?
Valójában ez egy szociáldemokrata párt, és már évek óta koalícióban kormányzunk a liberálisokkal és a zöldekkel. Olyan jóléti államot akarunk teremteni, ahol a jól működő gazdaságból a középosztály, a dolgozó, bérből, fizetésből élő emberek, de egyúttal a társadalombiztosítási rendszeren keresztül a gyengébb pozíciókkal bírók is részesülnek. Ennek a pártnak a tagjaként dolgozom most az Európai Parlamentben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójában sok más mellett azért is, hogy megvédjük az Európai Unió értékeit. Mindemellett azt is alá kell húznom, hogy az Unió többek között egy belső piac, de ez nem kizárólag a vállalkozásokat jelenti, hanem annál jóval többről van szó, többek közöttt a belső piacon dolgozó és azt fenntartó emberekről is. Szocialistaként e téren elsősorban velük foglalkozunk. Ezért támogattuk például az európai minimálbér-szabályozásról szóló jogszabályt is az EP Foglalkoztatási és szociális ügyek bizottságában, vagy üdvözöljük azt az irányelvet, amely végre segíthet elérni, hogy a nők azonos munkáért azonos bérben részesüljenek. Európában a nők óránként átlagban 14 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, Magyarországon ez 17 százalék.
Emellett társelnöke a parlament LMBTQ frakcióközi csoportjának.
Igen, a csoportnak 156 tagja van - nem csak melegek, mint én -, továbbá leszbikusok és a közösség más tagjai, de részt vesznek benne heteroszexuális szövetségeseink is, amit nagyon fontosnak tartok. Azt szeretnénk, hogy ne legyenek olyan törvények, szabályozások, amelyek hátrányosan különböztetik meg az LMBTQ-közösség tagjait. Eddig sikeresek voltunk, tavaly elértük, hogy márciusban az LMBTQ-szabadság zónájának nyilvánították a képviselők az Uniót. 497 képviselő, a 705 fős Európai Parlament túlnyomó többsége szavazta meg a határozatot. Ez nagyon jelentős lépés volt azzal az államilag támogatott homo- és transzfóbiával szemben, aminek például Lengyelországban és Magyarországon is tanúi lehetünk.
Gyakran olvasom a Twitteren fideszes politikusoktól, hogy ,,Brüsszel bünteti Magyarországot”. Én ezt egyáltalán nem így látom: szerintem Orbán Viktor és a Fidesz bünteti a magyarokat. Célom azt támogatni, hogy Magyarország egyre inkább integrálódjon az európai közösségbe. Mindeközben, amikor otthon találkozom a szavazóimmal, kétségeiket fejezik ki a magyar politikával kapcsolatban. Felháborítja őket, amikor a jogállamiság szisztematikus megsértéséről hallanak, például az LMBTQ-közösség ellen folytatott boszorkányüldözésről. Kérdezik, miért tagja még az EU-nak Magyarország és Lengyelország, miért kell nekünk adófizetőknek támogatnunk azt a politikát, amivel megsértik az alapvető emberi jogokat, közös értékeinket. Ilyenkor azt válaszolom, nem a magyar emberek, a magyar politika az, amely rossz. Találkoztam és beszélgettem a civil társadalom képviselőivel is, a Háttér Társaság munkatársaival, a Budapest Pride szervezőivel, a Humen magazin újságírójával, többükkel már évek óta rendszeresen tartom a kapcsolatot. Ez is az egyik oka volt, amiért jöttem.
Ennek a témának nem csak önmagában van jelentősége. Orbán az egész LMBTQ-kérdést a nagypolitikája részévé teszi azáltal, hogy az irántuk való gyűlöletkeltést a társadalom megosztására használja, arra, hogy elterelje a figyelmet olyan más, fontos jelenségekről, mint a korrupció - amely szintén nagyon foglalkoztat minket - továbbá az infláció és a Covid-19-járvány problémái. Ezt a célt szolgálta a tavaly elfogadott, a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, és a gyermekek védelméről szóló törvény 33. paragrafusa, amely a transz- és interszexuális emberektől még a létezésük jogát is megtagadja. A júniusban elfogadott törvény a hasonló orosz jogszabály majdnem egy az egybeni átvétele. Mindezt tetézi az „örökbefogadási tilalom” is. Azt hiszem, ezek az intézkedések felnyitották mindenki szemét az EU-ban. Legjobb példa, hogy a Budapest Pride-on soha annyian nem vettek részt mint idén. Egy felmérés szerint a magyar társadalom többség támogatja az azonos neműek házasságát, azaz nem olyan konzervatívak az emberek, mint gondolnánk. Persze egyrészt abszolút egyetértünk a pedofil ellenes törvénnyel, de az elfogadhatatlan, hogy a szexuális orientációt a pedofíliával mossa össze, ami ellenkezik az EU Alapjogi Chartájával és szembemegy az EU számos jogi aktusával is. Örülünk, hogy az Európai Bizottság végül bejelentette a kötelezettségszegési eljárást Magyarország és Lengyelország ellen is ebben a kérdésben.
A folyamatok azonban lassúak, a Bizottság nehezen mozdul. Mit tudott ígérni a magyaroknak?
Igaz, a dolgok lassan mennek, de fenntartjuk a nyomást, egy hónappal ezelőtt a LIBE - a parlament állampolgári jogi bizottságának delegációja látogatott el Magyarországra, és az Európai Parlament egy héten belül elfogadja a jelentésüket. Mindemellett várhatóan hamarosan ismét összeülnek a tagállamok európai ügyekért felelős miniszterei, hogy megvitassák a magyar és lengyel jogállamiságot fenyegető veszélyeket a hetes cikkely szerinti eljárás keretében. A parlament nyomást helyez a Bizottságra, hogy cselekedjék ezekben kérdésekben. Szintén folyik a vita arról, hogyan lehet a költségvetési megvonásokkal összekötni a jogállamisági problémákat úgy, hogy ezek csak Magyarországot célozzák, és ezen belül is csak a korrupciót akadályozzák, és ne az emberektől vonjuk el a pénzt, az eljusson a civilekhez, az önkormányzatokhoz. Az európai adófizetők erre adják a jövedelmük egy részét, az nem szolgálhatja kevés „kiválasztott” alaptalan gazdagodását.
De a kormány megpróbálja kivédeni ezeket az intézkedéseket, az elmaradó pénzek helyett piaci alapú kölcsönöket vesznek fel, akár kínaiaktól is.
Az Európai Unió azonban nem csak a közös piacról, a pénzről, de értékekről is szól, amivel sok magyar nagyon is tisztában van. Olyan értékekről, mint az emberi jogok, amit láthatjuk, hogyan vesznek semmibe Kínában. Remélhetőleg Magyarország nem kerül ismét a rossz oldalra a történelemben, mint 1945 és a berlini fal összeomlása közötti időkben, amikor erre a Szovjetunió kényszerítette. Ott nem volt kilépési lehetőség, az Uniós tagság viszont önkéntes, ahol ott van a nevezetes 50. cikkely, amit a britek ki is használtak. Nem mintha szeretném, hogy bárki más is éljen ezzel, de látható, bármikor ki lehet lépni. Az üzenet, amit el szeretnék juttatni az emberekhez az az, hogy az ország szabadon csatlakozott az Unióhoz, a feltételek és az értékek ismeretében írta alá a szerződést. Az, hogy Brüsszel egyenlő lenne Moszkvával, és az, amit Novák Katalin vagy Varga Judit állandóan hangoztat, hogy mi meg akarjuk büntetni Magyarországot, teljesen elfogadhatatlan és valótlan.
A kormány emberei gyakran hangoztatják, hogy az Unió életképtelen, gyakorlatilag a szétesés határán van. Így látja? Vajon mi a jövője?
Nem, nem fog eltűnni. Persze, vannak problémák, de például az, ahogyan közösen próbáljuk megoldani a járvány okozta gazdasági visszaesést, mutatja, jól működik. 750 milliárd eurós helyreállítási alapot hoztunk létre, tanultunk 2008 példájából, nem megszorításokkal kezeltük a válságot. Befektetünk a gazdaságba, az emberekbe, a szociális politikába, a klímaváltozás megoldásába. Újraindulhatott nyáron a turizmus, ami a vakcináció eredménye, noha a kezdetekkor valóban voltak problémák, de végül sikeres lett. Az elkövetkezendő 30-40 évben Franciaország vagy Németország ugyan veszthet gazdasági súlyából, de az Unió egységesen erős marad, együttműködve olyan sztenderdeket, értékeket határozhatunk meg, mint például GDPR-szabályozás, ami az adatvédelem terén mutat utat. Továbbá ilyenek a Bizottság által tavaly decemberben a parlamentnek benyújtott DSA és DMA jogszabály-tervezetek is, amelyek a digitális szolgáltatásokat és az e-kereskedelem területét újítanák meg, modernizálnák. Azt szeretnénk, ha Európa állítaná fel az új normákat, irányvonalakat, és nem mi igazodnánk Kínához. Nem hiszem, hogy a magyarok ismét Moszkva felé akarnának orientálódni, meggyőződésem ugyanis, hogy Magyarország jövője Európában van, hisz az EU fontos partnere és tagja. Ebben a nemzeti parlamenteknek is megvan a szerepe, a szerződés jelentős hatásköröket rendelt hozzájuk. E hatáskörök révén hatékonyan közreműködhetnek a tagállami képviselők is Európa jövőjének alakításában.
