Minden jel szerint nem egy a német hegemónia csökkentésére irányuló lépés volt az olasz-francia barátsági szerződés múlt pénteki aláírása, hanem akár a kétsebességes Európa lassú létrejöttének lehetünk tanúi, hiszen hamarosan ez a három ország szoros együttműködésben határozhatja meg az Európai Unió irányvonalát. Mintm a La Repubblica olasz napilap emlékeztet rá, már Brüsszelben is „háromszöget” emlegetnek Párizs, Róma és Berlin összefogása kapcsán. Olyan szövetség jöhet létre, amely messze túlmutathat a két- vagy háromoldalú kapcsolatokon, hiszen az Európai Unió új hajtóerejévé válhat.
Németország és Franciaország között már két, a kapcsolatukat elmélyítő dokumentum született. 1963-ban adtak zöld utat az Elysée-szerződésnek, amit az 2019 januári, Aachenben aláírt együttműködési és integrációs megállapodással frissítettek fel. Mind ezek, mind a múlt héten Rómában Mario Draghi olasz kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök által aláírt Quirinale-szerződés rendkívül átfogó, a biztonságtól a kultúráig, a közlekedéstől a környezetvédelmi együttműködésig egy sor fontos kérdésre terjed ki. Ugyanakkor a sormintából hiányzik még egy hasonló dokumentum: az olasz-német barátsági szerződés. Ennek aláírására nagyobb esély nyílhat az új, Olaf Scholz kancellár vezette berlini kormány felállásával. A leköszönő kancellár, Angela Merkel pártjában, a kereszténydemokrata CDU-ban ugyanis akadtak olyanok, akik szkeptikusan tekintettek egy a mediterrán államokkal, köztük Olaszországgal való szorosabb együttműködésre, ezek a kételyek azonban a keresztény uniópártok ellenzékbe vonulásával jelentősen csökkennek. A leendő koalíció legkisebb tagja, a liberális FDP sem ragaszkodik annyira a nagyobb adóssággal küzdő déli államokat érzékenyen érintő költségvetési szigorhoz, a Stabilitási Paktum rugalmasabbá tétele geopolitikai szempontból, valamint az uniós együttműködés jövőjét illetően is jó hír.
Róma részéről sem lenne akadálya egy ilyen dokumentum aláírásának. Sőt, Mario Draghi kifejezetten támogatna is egy ilyen lépést már csak azért is, mert ezzel tovább növekedne Olaszország európai súlya. Hírek szerint a szigorúan bizalmas jellegű kapcsolatfelvétel már megkezdődött Berlin és Róma között. Hivatalosan amiatt sem lehetett lépéseket tenni, mert Olaf Scholz szövetségi kormánya még nem lépett hivatalba.
A háttérben azonban már nem is csekély előrehaladást értek el a puhatolózó tárgyalások során. Jövő tavasszal, feltehetően májusban, kormányközi csúcstalálkozót tartanak, amely zöld utat adhat, vagy legalábbis előkészítheti a széleskörű barátsági szerződés végleges változatát. Ez kereskedelmi, külpolitikai és kutatási megállapodásokat is magában foglalna. Természetesen már eddig is rengeteg a közös pont a két ország között, de a szerződés tovább mélyítené az együttműködést. Az aláírást várhatóan olasz belpolitikai krízis sem hátráltatja, mivel a legújabb fejlemények szerint a parlamenti pártok jórészt egyetértenek abban: Draghinak ki kell töltenie a következő, 2023 elején esedékes választásig szóló kormányfői megbízatását.
Az aláírók kínosan ügyelnek majd arra, hogy a megállapodás tartalma ne érintse a Berlin és Párizs közötti barátsági szerződést. Ezért is inkább egy új, hármas tömb kialakulásáról beszélhetünk. Ezt „megerősített együttműködésnek” is nevezhetjük, tehát a kétsebességes Európa felé tett nagy lépéssel egyenértékű. Így ez a hármas Európa „motorjává” válhat.
Ne feledjük, hogy zajlik az Európa jövőjéről szóló konferencia, amely elsősorban a soros uniós elnökségre készülő Párizs kezdeményezésére jött létre, s amelyet némi kétkedéssel fogadott Angela Merkel. A Scholz kormány azonban ennek az Európa jövőjéről elmélkedő eszmecseresorozatnak is új lendületet adhat. Itt ugyanis egyebek mellett arról van szó, miként helyezzék új alapokra az Európai Unió döntési mechanizmusát. Egyebek mellett szakítanának az egyhangú döntések rendszerével, amely jelentősen nehezíti az EU működését. A magyar kormány egyes vétói révén nem egyszer élt vissza ezzel.
A La Repubblica úgy tudja, a háromszög idővel négyszöggé változhat, Olaszország ugyanis megpróbálja Spanyolországot is bevonni ebbe a formálódó együttműködési mechanizmusba.
