- jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Rigában, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve az MTI szerint.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az elmúlt években a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire. Szavai szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.
„Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket, mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában” - fogalmazott.
Kijelentette: Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak. A NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Megjegyezte: fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti országok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek. Közölte: nem lehet semmi biztosat mondani Oroszország szándékairól, de a katonai erő szerinte „jelentős és szokatlan, indokolatlan és megmagyarázhatatlan koncentrációja” tapasztalható az ukrán határ közelében. Kijelentette, a NATO-nak a legrosszabbra kell felkészülnie, hiszen Oroszország európai országokkal, vagy az azokkal szomszédos államokkal szemben már alkalmazott katonai erőszakot.
„Fel kell készülnünk annak lehetőségére, hogy Oroszország ismételten katonai beavatkozást hajt végre. A legjobbat kell remélnünk, de a legrosszabbra kell felkészülnünk” - fogalmazott.
- jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy keddi online nemzetközi befektetői fórumon.
Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kellett a NATO-t keleti irányba bővíteni, amikor a Nyugat és Oroszország kapcsolatai a 90-es évek közepén "csaknem szövetségesiek" voltak. Rámutatott, hogy a NATO katonai struktúrája Moszkva ismételt kérései és figyelmeztetése ellenére megközelítette az orosz határokat. Szerinte a lengyel és a román területen felállított MK-41-es rakétavédelmi rakétaindító állások Tomahawk csapásmérő rendszerrel is felszerelhetők.
„Ez fenyegetést jelent számunkra, ez nyilvánvaló tény” - mondta.
Az orosz elnök szerint a hiperszonikus fegyver kifejlesztése kényszerű válasz volt erre. Kifejezte reményét, hogy Nyugaton a józan ész és a felelősségtudat kerekedik felül annak érdekében, hogy ne lépjék át a „vörös vonalakat” (Oroszország alapvető nemzeti érdekeinek határát). Mint mondta, ilyen lépés lehet a csapásmérő eszközök Ukrajnába telepítése.
„És mi mit tegyünk? Akkor kénytelen leszünk valami hasonlót létrehozni azzal szemben, aki bennünket fenyeget. És ezt már most meg tudjuk tenni” - mondta. Arra a kérdésre válaszolva, hogy reális lehetőség-e az orosz csapatok Ukrajnába vezénylése, azt mondta, hogy ilyen kockázatról már az év elején is beszéltek, „de mint látjuk, ez nem történt meg (...) nem arról van szó, hogy küldünk-e csapatokat vagy nem küldünk, harcolunk-e vagy nem harcolunk. Arról van szó, hogyan építsünk ki olyan kapcsolatokat, hogy valamennyi nemzetközi szereplő számára méltányosabb, fenntarthatóbb fejlődést teremtsünk és figyelembe vegyük biztonsági érdekeiket” - hangoztatta.
- jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára kedden a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak nyilatkozva. „Az amerikai félhez intézett azon felhívásaink ellenére, hogy fejezze be a dezinformáció terjesztését mind a tömegtájékoztatási eszközökben, mind az európai partnerekkel történő kapcsolattartásban, ebben nem történt változás” - jelentette ki. Patrusev ennek okát abban látta, hogy Washington Moszkva állítólagos agresszív terveire hivatkozva újabb szankciókat kíván bevezetni Oroszország ellen és fegyvert szállítana Ukrajnának. Az orosz tisztségviselő szerint az ukrán határ közelében nincsenek indokolatlan orosz csapatmozgások és nem tervezett gyakorlatok. Hozzátette, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a NATO és Ukrajna csapatainak mozgását a határai közelében.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor arról beszélt, a nyugati országok évek óta „oroszellenes lépésekre provokálják” Kijevet, amely „katonai kalandokra ragadtathatja magát”.
