"Van egy másik következménye is annak, amit Brüsszel erőltet Európára: négyszáz százalékkal, ötszörösére emelkedett egy év alatt a gáz és kétszeresére a villany ára (...). Tehát egy hihetetlen nagy energiaválság feszíti Európát. És ezt az energiaválságot szeretnék ide behúzni Márki-Zay Péterék Magyarországra is. Hiszen ettől az energiaválságtól, a hihetetlen magas rezsiszámláktól kizárólag a rezsicsökkentés védte meg Magyarországot és kizárólag Magyarországot védte meg" - közölte a Magyar Rádió Vasárnapi újságja kérdésére Németh Szilárd Fidesz-alelnök.
A több mint három éve a Honvédelmi Minisztérium államtitkáraként tevékenykedő, ám a "rezsiharcba" láthatólag visszaállított, önmagát egykoron "rezsibiztosnak" kinevező politikus valótlanság határát súroló, durva csúsztatásai alapvető kiegészítésekre szorulnak. Németh Szilárd ugyanis a - tagadhatatlan - európai energiaválság kapcsán valójában a nagykereskedelmi gáz- és áramárak emelkedési értékeit említette. Ezektől a lakossági rezsi minden országban élesen elkülönül.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján közzétett legutóbbi adatsor alapján tavaly és idén október között az európai fővárosok lakossági gáztarifája valójában átlag 41, az áramé pedig körülbelül 18 százalékkal nőtt. Bár ezek is kétségkívül magas értékek, a tőzsdei ütemnek mégis csak töredékei, különös tekintettel arra, hogy a többi uniós tagállam gazdaságilag önfenntartó, tehát többé-kevésbé piaci alapú rezsire törekszik. (A számlát az EU elsősorban megújulók használatával és hatékonyságnöveléssel nyesné. Ugyanakkor, amiként az a vasárnapi interjúból is kiviláglott, a Fidesz-propaganda szemében a rezsi legújabb ellensége az energiatakarékosság.)
A MEKH-felmérésben szereplő 26, illetve 29 főváros közül a legnagyobb mértékben, 173, illetve 74 százalékkal a bukaresti gáz- és áramárak ugrottak, ám még így is csak a középmezőnybe kerültek és azóta a román kormány árbefagyasztásról döntött. Utána Brüsszel és London következik megkétszereződő gáz- és másfélszeresére ugró áramárral, előbbi listán Athénnal, utóbbin Tallinnal együtt. Ugyanakkor az az - elsőként alighanem szintén nem Németh Szilárd által kiötölt - fordulat is valótlan, hogy ez idő alatt kizárólag a magyar lakossági rezsi tartotta volna magát. Ezzel szemben a valóság, hogy ugyane időszak alatt a pozsonyiak gázára 6, a varsóiak áramdíja pedig 9 százalékkal csökkent. Vagyis, miközben a Fidesz-propaganda rezsicsökkentés alatt valójában a díjak szinten maradását érti, addig Szlovákia és Lengyelország ez idő alatt tényleges rezsicsökkentést hajtott végre. A Fidesz-közléspolitika eme "figyelmetlensége" már csak azért is szembeötlő, mert máskor rendre a visegrádi négyek összetartását hangsúlyozzák. De lényegében a belgrádi és tallinni gáz-, illetve a pozsonyi, vallettai és zágrábi áramár sem változott, amivel - legalábbis a kormánypropaganda fogalmai alapján - akár szintén velünk egy kalap alá kerülhettek volna.
Az úgymond ötszörösére emelkedő gáz-, illetve megkétszereződő áramárakat a reaktivált rezsibiztos megfogalmazásával szemben senki sem "erőlteti ránk", illetve "húzza be" hozzánk, mert Magyarországon hosszú évek óta élénk, a környező államok és a világ kereskedelmi rendszereivel kapcsolatban lévő áram- és gáztőzsde üzemel. Ezek ármozgása - legalábbis a MEKH legutóbbi, szeptemberi piaci jelentései alapján - szinte hajszálpontosan leköveti az irányadó nyugat-európai tőzsdékét. Vagyis a Fidesz-alelnök által említett, megötszöröződő gáz- és megkétszereződő áramárak nálunk is legalább ugyanennyivel nőttek.
Sőt, a hatósági szakanyag szerint a legutóbbi idők során az irányadó német áramtőzsde gyakorta még olcsóbb is volt a magyarnál. Ezt az áremelkedést az összes, hatósági árra nem jogosult hazai energiavásárló megszenvedi. E körbe tartozik a lakosságon, illetve a hasonló fogyasztású cégeken-közületeken kívül lényegében az összes többi társaság. (Két hete Orbán Viktor a múlt hét elejére ígérte annak kidolgozását, hogy miként vonnának be e körbe bizonyos méretű kisvállalkozásokat. Ám az intézkedés mindmáig várat magára.) Azt a kérdést, hogy a - piacinál most kétségkívül alacsonyabb - magyar lakossági energiaárak, illetve az állami nagykereskedő által az eladóknak - így főként az orosz Gazpromnak - kifizetett, piaci szintű vételár közti különbséget az állam hogy és miként téríti meg, a Fidesz-politikusok és a baráti riporterek se nagyon feszegetik. Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában a lakossági díjak hét évvel ezelőtti befagyasztását többek között azzal indokolta, hogy a piaci energiaárak "gyakrabban nőnek", mint csökkennek. Ezzel szemben a valóság, hogy 2015 és 2019 között a piacok tartósan a magyar hatósági tarifák alatt álltak. Bár - amiként arra természetesen Németh Szilárd is utalt - a 2018-as választások napján e többlet terhére 12-12 ezer forintot lenyestek a lakossági áram-, gáz- és távhőszámlákból, az így kifizetett összeg szakértők szerint csak az államnál maradt energia-extraprofit töredékére rúgott.
