A jelzett, eddig megvizsgált időszakban ezen az oltóponton 5495 immunizált személyt tüntettek fel, de közülük 3500-an meg sem jelentek személyesen a helyszínen.
Az oltóközpontot a romániai alacsony átoltottság leküzdésére hozták létre, ahol bárki kérhette azonnal, helyben a vakcinát. A hatóságok azt követően kezdtek el nyomozni, hogy az itt szerzett oltási igazolással egyre többen kezdtek súlyos állapotban kórházba kerülni, ahol aztán bevallották, hogy valójában pénzért vásárolták meg a fiktív igazolást. A nyomozás során kiderült, Petén futószalagon gyártották a hamis igazolásokat. Egy egész hálózatot lepleztek le a DNA nyomozói, eddig két asszisztenst, két adatrögzítőt és egy takarítót vettek őrizetbe, de a nyomozás folytatódik, újabb személyek kerültek a DNA látókörébe. Egy igazolás ára 250-300 euró volt, a házkutatások során a nyomozók 127 ezer euró, 75 ezer lej és 1 ezer angol font készpénzt foglaltak le az érintetteknél.
A hamis oltások kérdése nem új és nem is tabutéma Romániában, a negyedik hullám szeptember végi-október eleji fellángolása óta terítéken van. A román média „kagyló vakcináknak” nevezi, mert mint kiderült, ezeket a védőoltásokat egyszerűen a kagylókba öntötték, majd azok valós sorszámát és adatait tüntették fel a hamis igazolványokon. Így ezekkel mindaddig nem is lehetett lebukni, míg nem kezdtek egyre nagyobb számban kórházba kerülni az érintettek. Elsőként még október elején a nagyszebeni sürgősségi kórház vezetője állt a nyilvánosság elé és kérte az érintetteket, hogy legalább akkor vallják be orvosaiknak a csalást, ha kórházi kezelésre szorulnak. Hangsúlyozta, aznap veszítettek el egy fiatal, különben egészséges beteget, aki halála előtti percekben vallotta csak be, hogy fiktív az oltása. A hasonló esetek számának sokasodása folytán a járványügyi és oltáskoordinációs hatóságok vezetői is nyilvános kérelemmel fordultak az érintettek felé, hangsúlyozva, nem kell megtorlástól tartaniuk. Nyomozni kezdett a DNA is, sorra buktak le hamis oltási igazolásokkal üzletelők, de a peteihez mérhető hamisító központra eddig nem volt példa.
Valeriu Gheorghita, az országos oltási kampány felelőse egy a Digi24-nek adott interjújában azt mondta, a román hatóságok egyelőre nem tudják felmérni pontosan, hány fiktív oltási igazolást adtak ki az országban, de már az eddig leleplezett esetek is több ezerre rúgnak. A katonaorvos elmondása szerint egyre többen önként bevallják kórházba kerülés esetén, de azok is lelepleződnek, akik nem vallják be, hiszen a kórházak az ellátásra szorulók esetében mérik az antitestetek számát is.
A jelenség nem romániai sajátosság. Már Magyarországon is lelepleztek hamis védettségi igazolással üzletelőket. Ukrajnában egy friss felmérés szerint máris legalább 800 ezer hamis Covid-igazolást vásároltak meg, ezek száma néhány hónap alatt meg fogja haladni az egymilliót. A kutatás azt mutatta, hogy az Ukrajnában kiadott oltási igazolások mintegy 10 százaléka hamis.
Nyugat-Európában sem ismeretlen az oltási papírokkal való üzletelés. Múlt héten Olaszországban bukott le egy bűnbanda, aki személyes találkozás nélkül, bitcoin fizetség ellenében ígért fiktív igazolást. Ők azért buktak le hamar, mert nem szállították a dokumentumokat fizetség után sem, de esetük jelzik, hogy ilyen igény nem csak Kelet-Közép-Európában létezik. Múlt hét végén a Deutsche Welle számolt be arról, hogy több mint 2500 hamis oltási igazolást jeleztek a német hatóságok. Ezek többségét a közelmúltban hozták létre, azt követően, hogy Németország is szigorított a járványügyi intézkedéseken és több szolgáltatás igénybevételét is védettségi igazoláshoz kötötte.
