Magyarország szép csendben visszasomfordált az EU közös vakcinabeszerzési programjába, miután májusban úgy vált ki, hogy tudván tudta: ez azt jelenti, hogy egyhamar nem fog kapni a gyermekek számára kifejlesztendő változatból, sem pedig azokból, amelyeket a Pfizer átalakít, hogy a felnőttek védettek legyenek a különféle variánsokkal szemben. Brüsszel azóta nem győzte figyelmeztetni a magyar kormányt, így az szeptemberben jelezte, hogy mégiscsak visszalépne.
A döntés meglepetést keltett, de a többiek rábólintottak az Európai Tanácsban. Ily módon Orbán tegnap már arról beszélt az állami rádióban, hogy az oltás december 20. táján kezdődhet, mert akkor érkezik az első szállítmány az 5-11 évesek számára. Mellesleg e korosztály számára az unió csakis a Pfizer szerét engedélyezte, de hogy a magyar fél mennyit rendelt belőle, az nem ismeretes.
A brüsszeli szóvivő csupán annyit erősített meg, hogy Magyarország csatlakozott a 3. nagy közös beszerzési akcióhoz, de azt javasolta, hogy a további részletek ügyében a sajtó keresse meg a magyar felet. Az Euronews meg is próbálta, ám az Emberi Források Minisztériuma mindössze annyit válaszolt, hogy mindenki figyelje, amit Orbán közöl a közrádióban.
A lengyel jobboldal most éppen az emberi jogokat kezdi ki az Európával zajló jogvitában. Az ország ugyan segítséget vár az uniótól, ám csak egyre jobban belebonyolódik a csatározásba. Most a hatalom embereivel teletűzdelt Alkotmánybíróság éppen azt mondta ki, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ne akarja beleütni az orrát abba, kik és milyen módon kerültek be a varsói taláros testületbe. Miközben annak elnök asszonya pl. nem a rátermettségének, hanem sokkal inkább a Kaczynskihoz fűződő bizalmas viszonyának köszönheti kinevezését.
Ám egyre inkább azt látni, hogy a Bizottság immár a sarkára áll. Hogy a lengyel kormánynak lenne bármilyen stratégiája ez ügyben, azt nem lehet állítani. Morawiecki miniszterelnök azonban, aki nemrégiben 3. világháborút emlegetett arra az esetre, ha az EU megvonja a támogatásokat országától, semmiképpen sem kívánja beadni a derekát.
Pedig éppen az fenyeget, hogy Varsó nem csupán az újjáépítési alap, hanem a közös költségvetés milliárdjairól is kénytelen lesz lemondani. A kormányfő ebben a helyzetben körbeutazza a földrészt. Az első állomás Budapest volt, a V4-ek csúcsértekezlete, ám a szervezet már nem az, ami volt. Babis pillanatokon belül kénytelen megválni a hatalomtól, szlovák kollégája pedig inkább liberálisnak számít. Így azután a találkozó sok eredményt nem hozott.
Utána Berlin következett, ahol a vendég úgy állította be, hogy a lengyelek az egész kontinenst, a kereszténységet védelmezik a muzulmán bevándorlókkal és a posztszovjet diktátorokkal szemben. Láthatólag azt reméli, hogy cserében engedményeket kap a jogállamiság ügyében. Ám csalatkoznia kellett, amit jelez az is, hogy pont a válság csúcsán kapta meg a Bizottság levelét, benne igen kínos kérdésekkel a bírósági reform kapcsán.
A párizsi látogatás „jelentőségét” mutatta, hogy utána nem volt közös sajtótájékoztató és Macron még csak Twitter-üzenetben sem hozta szóba a tárgyalást.
A német közszolgálati média megkérdőjelezi a magyar kormány állítását, miszerint az atomenergia környezetbarát, anyagilag előnyös volna, továbbá szavatolja az ország függetlenségét az áramellátásban. Az Orbán-kabinet erre hivatkozva kíván két új orosz reaktort építtetni, de rajta kívül – Franciaországgal az élen – még 9 másik tagállam is azt vallja, hogy a nukleáris erőművek kiutat jelentenek a klímaválságból.
Ám amit többek közt a csehek, lengyelek és finnek hangoztatnak a jó egy hónapja nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatban, azt szakértők erősen vitatják. Részben azért, mert katasztrofális következményekkel járna, ha baleset következik be egy ilyen létesítményben. Azon kívül még mindig nem megoldott az atomhulladék elhelyezése, és az sem igaz, hogy alacsony volna a széndioxid kibocsátás. A Nature tudományos szaklap tavaly tette közzé egy 123 országra kiterjedő vizsgálatának az eredményét, és abból az derül ki, hogy a levegőszennyezést tekintve igazából nem állnak jobban azok az államok, ahol atomreaktorok működnek.
Perger András a magyar Greenpeace-től emlékeztet arra, hogy Paks milyen hatást gyakorol a természetre, kezdve a Duna vizének felmelegedésével. Azon kívül egy osztrák tanulmány nemrégiben alátámasztotta, amit azután az osztrák kormány is elfogadott, hogy ti. annak idején rossz volt a helyszínválasztás, mert Paks szeizmikusan aktív övezet fölött helyezkedik el.
A berendezések és a fűtőelemek Oroszországból jönnek, ez viszont függő helyzetre utal Oroszországgal szemben, mondják a hozzáértők. Egyikük, Deák András a Világgazdasági Intézettől úgy véli, hogy a paksi bővítésbe alaposan belejátszott a politika. Orbán ugyanis 2014-ben erősen ráment a rezsiköltségek csökkentésére, ahhoz pedig alacsonyabb gázárak szükségeltettek, és valahogy meg kellett nyerni az oroszok jóindulatát.
Az ellenzék és a civil szféra ugyanakkor élesen bírálja, hogy a Roszatom közbeszerzés nélkül kapta meg a megbízatást, de kifogás tárgya finanszírozás módja is. Részben a viszonylag magas kamatok, részben pedig amiatt, hogy a forint értékvesztése esetén jelentősen megugrik a cech. Mellesleg az adatokat 30 évre titkosították. Kiszállni ugyanakkor immár igen nehéz, mert így is az energiaárak emelkedése fenyeget, azon felül az oroszok jelentős kártérítést követelhetnének.
