A lengyel kormány úgy döntött, még időben kezébe veszi a határválság irányítását. Attól tarthattak, hogy a fejük felett egyeznek meg Putyinnal és a belarusz zsarnokkal nyugati partnereik. Amennyiben a Lukasenko által generált migrációs válságot úgy oldják meg, hogy Varsó kimarad az alkuból, úgy nehezen lesz eladható a hazai közönségnek – még kevésbé a külföldnek -, hogy Lengyelország a kereszténység védőbástyájaként megóvta a Nyugatot a muzulmán migránsáradattól, s a háttérben őket mozgató keleti zsarnokoktól. A sietséget indokolta, hogy Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is beszélt Lukasenkóval, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig Vlagyimir Putyin orosz államfővel telefonált. A határhelyzet alapvetően változatlan. A fehérorosz hatóságok ugyan a migránsok egy részét eltávolították a közvetlen határzónából, többszáz embert hazaszállítottak Irakba, javítottak az ott maradottak ellátásán, de a normálisnak nevezhető állapot még nem állt helyre.
A lengyel állam fenntartja a rendkívüli állapotot a határzónában, teljes információs blokád van a Belarusszal szomszédos járásokban. A Kantar közvéleménykutató intézet legutóbbi vizsgálata szerint a lengyelek 54 százaléka nagyon, vagy alapjában elégedett ezzel a határpolitikával. Ennek tudatában erősített rá a kormány a nemzetközi fronton is. Morawiecki a három balti országban kezdte a hetet, majd kedden járt Budapesten, hogy a V4 csoport másik három tagja előtt fejtse ki álláspontját. Ezen kívül elment Párizsba, ahol Macron fogadta, találkozott Ljubljanában Janez Jansa szlovén kormányfővel, csütörtökön Merkel lelépő és Olaf Scholz leendő kancellárral tárgyalt, míg pénteken Londonban Boris Johnsonnak mondhatta el alapjában változatlan üzenetét. Ez pedig a következő: Lengyelország Európa védőbástyája, de nem csak a Lukasenko által odalökött boldogságkeresőktől védi a Nyugatot, hanem egy nagyobb orosz agressziótól. Cserébe pedig hagyják abba a belpolitikai helyzet firtatását és fizesse ki az EU a helyreállítási alapból Varsónak járó euromilliárdokat.
A lengyel álláspont szerint Nyugat-ellenes orosz hadműveletek sora zajlik, s a migránsválság csak egyik eleme ennek a hibrid háborúnak. A lengyel kormány szerint Lukasenko és rendszere részese az oroszok által indított akciósorozatnak. A hibridháború része az információs offenzíva, a hackertámadások, de a legfontosabb eleme a lengyelek szerint az energiaháború. Varsó régóta küzd a keleti energiakapcsolat felszámolásáért, megpróbálta megakadályozni a Balti-tenger és a Fekete-tenger alatt húzódó orosz gázvezetékek megépítését és használatba vételét. Morawiecki e héten is minden alkalommal elismételte, hogy az orosz energiaszállítások politikai célokat szolgálnak, függésben tartják Európát és ezek bevételeiből fegyverezik fel az egyre fenyegetőbb katonai erőt. Az új gázvezetékek így kettős célt értek el: kiszolgáltatják az energiazsarolásnak és megfosztják bevételeiktől az eddigi tranzitországokat (Ukrajna, Lengyelország). Ezt a régi üzenet s a lengyel fél újra elmondhatta Berlinben is, amely fő vitapartnere e kérdésben. (Németország ideiglenesen leállította a Nordstream2 gázvezeték üzembe helyezésének engedélyezését.)
Morawiecki mindezt Budapesten is elmondta, miközben tudja, hogy Orbánék előzékenyen szolgálják ki az orosz energianyomulást. Érdemes egybe vetni Morawiecki és Orbán budapesti szövegeit. A lengyel miniszterelnök a jelenlegi határkonfliktust egy hosszabb politikai-hatalmi-katonai szembenállás elemének mutatta be. Orbán viszont nem szállt le gumicsontjáról, a migrációs veszélyről. Az általa felfestett kép szerint Afrika és a Balkán felől támadnak a bevándorlók. (Ő egyedül százezret állított meg a déli határnál.) A harmadik, mondta a „most lengyel barátainkat fenyegető keleti hullám”. Egy szót sem szólt arról, hogy ezeket az embereket Lukasenko rezsimje megtévesztette, embercsempész ügynökei által a litván és lengyel határhoz szállította, majd kilökte az erdőbe. Orbán felszólalása a lengyel tézisek elutasítása, ami mély politikai ellentétet tükröz.
A lengyel kormányfő másik Európán keresztülhordozott üzenete az volt, hogy a jelen – szerinte háborús – helyzetben a partnereknek fel kellene hagyniuk a jogállami és emberjogi akadékoskodással. (Ebben viszont Orbán teljesen egyetért vele.) „Ezekre a kihívásokra a közös nevező az Unió egysége és a prioritások valóságának megértése – mondta Berlinben. Hannibal ante portas! Hatalmas kockázatok állnak előttünk és ezekre kell koncentrálnunk nem pedig különböző témákat keresgélni.” Vagyis azt érte: szüntessék be a Varsó elleni brüsszeli eljárásokat, a súlyos pénzbüntetéseket, s ne firtassák a kormány belpolitikai lépéseit. Morawiecki tisztában van vele, hogy az új német koalíció a gazdasági érdekek mellett nagyobb hangsúlyt ad az unió demokratikus értékeinek a szomszédságpolitikában. Ilyen ügyek: az igazságszolgáltatás kormánypárt alá rendelése, a drákói abortusztilalom ügye, vagy a sajtó államosítására tett lépések. A héten a kormánypárt által kinevezett tagokból álló alkotmánybíróság az emberi jogok európai nyilatkozatáról mondta ki, hogy az ellentétes a lengyel alkotmánnyal. Merkel és Morawiecki sajtóértekezletén elhangzott beszédei arra utalnak: Lengyelország számíthat szövetségesei szolidaritására, támogatására Lukasenko trükkjeivel szemben, de az EU hangadói nem engedik meg, hogy hangzatos frazeológiával súlyos konfliktust provokáljon Oroszországgal.
