számítástechnika;virtuális sport;

- Virtuális játék, valódi milliók

Noha a koronavírus miatt az idén látogatók nem lehettek jelen a V4 Future Sports Festiválon, az esemény újfent belekerült az adófizetőknek úgy 2 milliárd forintjába.

Sajnálatos módon nincs adat arról, hogy a hazai rendezésű sportesemények közül melyek a legjobban premizált viadalok, de sanszos: a november 14. és 24. között megejtett V4 Future Sports Festival dobogós, már ha nem éllovas az idei versenyek sorában (jó, a Forma-1-et nem számítjuk, de ott a versenyzők nem közvetlenül az államtól kapják sikerük után a pénzt).

De mindenekelőtt kitérnénk a pontos összegre, kezdjük azzal: egyáltalán mi ez az egész fesztivál?

A válasz: a visegrádi országok legnagyobb régiós esport versenye.

Az esport pedig a virtuális térben valamely számítógépes játékkal zajló küzdelem. Régen ezt hívták tévéjátéknak, de ma már egy világszerte egyre népszerűbbé váló szakág. A fejlődés hazánkban is döbbenetes, főleg mióta az állam egyre több pénzt pumpál bele. Az elmúlt években mind másra alakultak az esport klubok, vagy nagy hagyományos sportegyesületek (például: Honvéd, MTK) indítottak esport szakosztályt.

Először 2018-ban rendezték meg a V4 Future Spors Festivalt, a Syma-csarnokban tartott eseményen a Counter Strike és FIFA játékokban mérték össze a tudásukat a versenyzők (miként az idén is). Akkor, és az egy évvel később megtartott második seregszemle egyaránt 2,2 milliárd forint összeget emésztette fel. A tavalyi összejövetel a koronavírus-járvány miatt elmaradt, s ugyan az idén újfent tető alá hozták, de nézők nem vehettek részt rajta. A meccseket a raktárkoncertek helyén kialakított, elzárt területen ejtették meg, szigorú óvintézkedések közepette. Érkeztek versenyzők – a visegrádi országokon kívül – Szlovéniából, Horvátországból, Oroszországból és Romániából is. Minthogy az eddigiekhez képest nem 2-3 napos eseményről volt szó, a rendezési költségek továbbra is elérték a 2 milliárd forintot. A szervezésben több száz ember vett részt, külön stáb foglalkozott a csapatokkal, a résztvevők szállásával, a különböző lebonyolítási feladatokkal, közösségi médiaplatformok kezelésével, sajtókapcsolattartással. Az online közvetítések révén több milliós nézettséget produkáltak az online-térben megejtett meccsek. Oroszországban és Kínában is nyomon lehetett követni a történéseket, mégpedig szinte mindenhol anyanyelvi kommentátor közreműködésével.

Miután képbe kerültünk az eseményt illetően, jöjjön hát az összdíjazás, de ehhez nem árt kapaszkodót találni.

Az erre szánt komplett summa 325 ezer euró, azaz mintegy 120 millió forint. Csak hogy legyen viszonyítási alap: a római teniszakadémián rendezett viadalok kb. 80 millió forintos összdíjazással zajlanak (de azt sem kizárólag az állam állja); 2019-ben pedig az NB I első helyezettje kapott 120 milliót.

Ezek után könnyű volna felháborodni, hogy monitor előtt üldögélő pubertások kontroller nyomkodásáért hogy kaphatnak ennyi pénzt, ám Bíró Balázs a főszervező az Egymillióan a Magyar esportért Egyesület vezetője, egyúttal a magyar Esport szövetség elnöke lapunknak rámutatott: a legkiemelkedőbb játékosok, főleg a Távol-Keleten, akkora sztárok mit Európában a futballisták, teljesítményük mögött pedig nagyon komoly felkészülés és rengeteg gyakorlás rejlik. Nem beszélve arról, hogy elképesztő pénzeket mozgat meg a számítógépes játékipar, amely globálisan ma már jóval többet termel mint a filmipar...

– Három nagy sportterülettel van rokoni viszonyban az esport – magyarázta lapunknak Bíró. – Első körben a precíziós sportágakkal, amilyen például az íjászat, a lövészet vagy a darts. Aztán a technikaiakkal, elvégre például az autóversenyzés során is az ember-gép szimbiózison múlik a siker, ahogy az esportban. Nem véletlen, hogy a szimulátorok és a valódi versenyzés között immár elég nagy az átjárás. És az sem mellékes, hogy mielőtt valaki ripityára tör egy több millió dolláros versenygépet, jobb ha gyakorol a virtuális térben. Végezetül pedig a szellemi sportokkal lehet összevetni, úgy a sakkal, mint a góval, mindkét helyen a problémamegoldó készség és koncentráció kap hangsúlyt.

Bíró kérdésünkre elmondta, a szervezési büdzsé nagyját a Magyar Turisztikai Ügynökség bocsájtja rendelkezésre. Hogy az állami szerv miért érzi szükségét annak, hogy több milliárd forintot fordítson a virtuális sportmozgalomra, arról lehet vitatkozni, bár Bíró szerint nem érdemes: világszerte több millió fiatal felnőtthöz jut el a V4-es fesztivál híre.

Abban a reményben lépett pályára Sevillában a Ferencváros, hogy az ötödik körben talán végre megszerzi első győzelmét. Hát, nem jött össze.