A múlt heti 0,7 százalék után ma újabb 0,4 százalékponttal azaz 40 bázisponttal emelte immár irányadó egyhetes betéti kamatát a Magyra Nemzeti Bank (MNB). A ma lejáró egyhetes betétek még 2,5 százalékkal kamatoztak, a most induló betétek viszont már évi 2,9 százalékot fizetnek a bankoknak. Jövő héten újabb betéti tender következik. A jegybank immár már nem az 2,1 százalékos alapkamatát, hanem az egyhetes betétet tartja irányadónak.
Ebből volt is kavarodás a pénzpiacon, az elmúlt napok forintgyengülésének oka a rengeteg külső tényező (dollárszárnyalás, romló covid-helyzet a régióban, lezárások a környező országokban) mellett, az MNB kettős kamatrendszere és nem egyértelmű kommunikációja volt. A hét elején az euró ára történelmi magasságokba 372 forintra emelkedett – az árfolyam kedden kezdett erősödni.
Ma a kamatdöntés előtt az euró árfolyama már „csak” 367 forint volt, az új kamat bejelentése után pedig 365,9 forintig csökkent az ára. Ez az árszint még nagyon messze van attól a 360-350 forintos sávtól, amelyre a jegybanknak szüksége lenne az infláció elleni hatékony fellépéshez. A kamatok emelése ráadásul azonnal megjelenik a változó kamatozású piaci termékekben – így az ilyen hitellel rendelkező cégek és háztartások, további kamatteher-növekedésre számíthatnak például a lakáshitelesek, ha nem fixálták hitelüket.
Az OTP elemzői szerint a piac mostani 40 bázispont helyett fél százalékpontos emelést várt – ennek ellenére tudott erősödni a forint. Az elemzők arra számítanak – az előretekintő piaci árazásokat – nézve, hogy az egyhetes betéti kamat akár 5 százalékra is emelkedhet a jelenlegi 2,9 százalékkal szemben. Vagyis a jegybank még a kamatemelési ciklus elején van, hisz az utóbbi két hétben 110 bázisponttal emelte fel a kamatát, de még legalább 200 bázispontnyi emelés hátra van. Az öt százalék körüli egyhetes betéti kamat már valóban alkalmas lehet az inflációs várakozások hűtésre, illetve a forint erősítésre – amely önmagában dezinflációs hatású.
A KSH adatai szerint októberben az árak éves emelkedése elérte a 6,5 százalékot, ami novemberben 7 százalékra vagy a felé emelkedhet – innentől kezdve lassú, elhúzódó csökkenés várható, miközben idén az éves átlagos infláció 5, jövőre 4-5 százalék lehet. Vagyis előbb utóbb eltűnik a negatív reálkamat, ha valóban 5 százalékra emelik az egyhetes kamatot és az infláció e mérték alá csökken. Mivel a fejlett országokban még mindig negatív a reálkamat – az infláció magasabb, mint a kamatok ez az ütemkülönbség a forint javára válhat. Ugyanakkor a kamatemelések miatt lassulhat magyar gazdaság növekedése – bár mind a költségvetési költekezés, mind a bérek emelkedése, így a lakossági fogyasztás növekedés bőven ellensúlyozhatja ezt a hatást.
