Csehország;Andrej Babis;koronavírus;

- Kísért a múlt Prágában

Kemény intézkedéseket foganatosítanának cseh szakmai szervezetek a járvány visszaszorítására, de a hatalmi vákuum sem kedvez a mostani helyzetnek.

Csehországot sem kíméli a koronavírus-járvány, miközben az ország politikai szempontból átmeneti állapotban van. Andrej Babis kabinetje már a távozásra készül, viszont az októberi voksoláson győztes Petr Fialát, a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnökét, aki ötpárti koalíciót hív életre, még nem nevezték ki miniszterelnöknek. Erre pénteken kerülhet sor.

Az emberek tudatába mélyen bevésődött az egy évvel ezelőtti dráma, amikor Csehország szomorú statisztikát vezetett: itt haltak meg legtöbben a koronavírusban. E tekintetben később Budapest váltotta le Prágát. A politikai vákuum azonban most sem segíti a határozottabb intézkedéseket. A szakmai szervezetek ezért megkondították a vészharangot, jóllehet a számok még mindig jobbak, mint Magyarországon. Az új fertőzések száma ugyan rendkívül magas, tegnap 14 ezer új esetet mutattak ki, ugyanakkor a kórházban kezeltek száma 5434 körüli, ami 1400-zal alacsonyabb a magyar adatnál. Egyre több kórházból érkeznek olyan jelentések, amelyek szerint már nem tudják elhelyezni a koronavírussal fertőzötteket.

A kormány egyelőre nem hirdet szükségállapotot a koronavírus terjedése miatt, jelentette be Andrej Babis leköszönő cseh miniszterelnök. Előzőleg Adam Vojtech egészségügyi miniszter szorgalmazta ennek a bevezetését. Pavla Svrcinová országos tisztiorvos szintén úgy foglalt állást, hogy a kormány a szükségállapot bevezetését sem zárja ki. Jan Hamácek belügyminiszter a Cseh Szociáldemokrata Párt politikusa ugyanakkor azt közölte, elhamarkodottnak tartana egy ilyen lépést.

Mint a már csak néhány napig hivatalban lévő Babis miniszterelnök elmondta, a kormányülésen szóba sem került a kérdés, s erről mindenekelőtt kikérik a regionális kormányzók véleményét. „Ha a kormányzók a szükségállapot bevezetését javasolják, a kabinet azonnal összeül, megvitatja a javaslatot, és esetleg kihirdeti azt” – vázolta a kormányfő a továbbiakat.

Babis kedden javaslatot tett arra, hogy bizonyos munkakörökben dolgozók, illetve a 60 év felettiek számára be kell vezetni a kötelező védőoltást. Az egészségügyi minisztérium legkésőbb a jövő hétig határozza meg, hogy mely munkakörben dolgozóknak kell mindenképpen felvenniük az oltást. Babis a budapesti V4 csúcsra való elutazása előtt figyelmeztetett arra, hogy a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb. Egy ilyen drasztikus lépéshez azonban a közegészségügy védelméről szóló törvény módosítására lenne szükség. Csakhogy a jelenlegi és a leendő kormánykoalíció képviselői korábban ellenezték az oltás kötelezővé tételét. A kérdés az, hogy a jelenlegi parlamenti többség hogyan viszonyul ehhez a kérdésez, hiszen a még hivatalban lévő kormánynak az októberi parlamenti választás óta nincs többsége a képviselőházban.

A leendő miniszterelnök, Petr Fiala mindenesetre korábban úgy fogalmazott, nincs szükség a szükségállapotra. Egy hete, a nemzeti ünnepen újságírók előtt úgy foglalt állást, az a gond, hogy a leköszönő kabinet nem hoz felelős döntéseket és kezd kicsúszni a kezéből az irányítás. Fiala a bársonyos forradalom emlékművénél azt is elmondta, a leendő kabinet el akarja kerülni a lezárásokat, és felszólította a polgárokat, hogy oltassák be magukat. „A helyzet valóban rendkívül súlyos. Koalíciónk készen áll arra, hogy szinte azonnal átvegye a Cseh Köztársaság kormányát. Mindannyian érzékeljük a helyzetet, hogy milyen katasztrofálisan emelkednek a számok” – jelentette ki Úgy vélekedett, a be nem oltottak számára elrendelendő „lockdown” sem jelent megoldást. Csak az oltások fokozása szoríthatja vissza a pandémiát, fűzte hozzá.

Fiala tehát nem tűnik a lezárások, illetve a nagyobb szigorítások hívének. A szakmai szervezetek ezzel szemben konkrét és kemény intézkedéseket várnak. A Cseh Orvosi Kamara (CMC) a koronavírus miatt általános zárlatot elrendelését javasolja, hogy minimálisra csökkenjen az emberek közötti kontaktus. A javaslatok között szerepel továbbá, hogy a két dózissal beoltottak számára az egészségügyi bizonyítványok érvényességét hat hónapra csökkentsék. 

Mit jelent a szükségállapot?A szükségállapot bevezetése nem lenne új a Cseh Köztársaságban; először 2020. március 12-én hirdették ki a koronavírussal összefüggésben. Az utóbbi évtizedekben ez volt az első olyan szükségállapot, amelyet nem természeti katasztrófa miatt hirdettek ki. Másodízben tavaly október 5-én léptették életbe. Ezt az időszakot aztán többször meghosszabbították, s idén április 11-én ért véget. Összesen 254 napra hirdették meg. A szükségállapot különféle korlátozásokkal jár. Sőt, az állam a bűncselekményeket is szigorúbban szankcionálja, még a hatályban lévő, kisebb lopási ügyek is keményebb elbírálásban részesülnek. A brnói bíróság például két év és két hónapos börtönt szabott ki egy visszaeső bűnözőre szalámi és dobozos bor lopásáért. Egy másik elkövetőt 1,5 év börtönbüntetésre ítéltek öt kifli ellopása miatt. A rendelkezés értelmében a kormány – kevés kivételtől eltekintve – megtiltotta az egyes körzetek közötti utazást. A szükségállapot kihirdetése azonban nem jelenti automatikusan a személyek szabad mozgásának korlátozását; ez csupán jogi keretet ad. A rendkívüli állapotról szóló törvény értelmében a kormány korlátozhatja a békés gyülekezés jogát a rendkívüli állapot által fenyegetett vagy érintett területen addig, ameddig szükséges. A törvény lehetővé teszi az üzleti tevékenységek korlátozását is. A választásokat szükségállapotban is el lehet halasztani, de legfeljebb hat hónappal. A 2020-as tavaszi rendkívüli állapot idején a kormány beavatkozott a tűzoltók vagy rendőrök működésébe is, akiket különféle feladatokkal bíztak meg. A tűzoltók például segítettek a légzőkészülékek és maszkok szétosztásában. A rendőröket a lezárt határoknál vetették be.  

Az ország egészségügyi ellátórendszere ugyanakkor teljesítőképességének határán mozog.