Akiknek az a hobbijuk, hogy amerikai filmek végén magyar nevekre vadásznak, azoknak ismerős lehet Sapszon Bálinté. Akik annyira megszállottak, hogy az ázsiai filmek stáblistáját is végignézik, azoknak legutóbb a Squid Game című sikersorozat epizódjainak végén tűnhettek fel a koreai hangulatok között lepergő magyar nevek, köztük a Budapest Scoring Orchestra felirat.
Sapszon Bálint 2006-ban végzett a Zeneakadémia dzsessz tanszakán, a következő évben Fulbright-ösztöndíjasként már filmzeneszerzést tanult a Kaliforniai Egyetemen (UCLA), Los Angelesben. Ahol végül le is telepedett, majd a filmiparban kezdett dolgozni zeneszerző-hangszerelőként. Felismerte, hogy a filmzenék színvonalas rögzítésére nagyobb a kereslet Hollywoodban, mint a kínálat, ezért összekötötte a magyarországi zenészeket az amerikai szerzőkkel.
Az első néhány projekt szívességből készült, de aztán 2012-ben, baráti tanácsra céget alapított kifejezetten filmzenék magyarországi feljátszására, ez lett a Budapest Scoring (BS). A score a filmek azon kísérőzenéje, amely egyedileg készül az adott mozihoz, összhangban a jelenettel, a kívánt hatást erősítve, kiegészítve, ellentétben a soundtrack-kel, amelyek már létező, a filmtől függetlenül született dalok felhasználását jelenti.
Korábban úgy készültek az egyedi szimfonikus filmzenék, hogy a zenekar egy hatalmas vászon előtt játszott, amelyen a film adott jelenete futott, a karmester pedig ez alapján dirigálta a muzsikusokat, hogy gyorsabban vagy lassabban játszanak. Sapszon Bálint szerint ez ma már szinte sehol nincs így, ma már az úgynevezett click track avagy tak jelre való rájátszás az, ami a kép és a zene szinkronjáért felel. Ez teszi lehetővé, hogy a felvétel bárhol a világon elkészülhessen.
Ipari virtuozitás
A zenekar Budapesten pdf-ben megkapja Amerikából vagy Ázsiából a kottát, kinyomtatják, aztán általában gyakorlás és a darabbal történő ismerkedés nélkül azonnal elkezdik játszani. A szerző közben online kapcsolatban hallgatja és látja, ahogy a műve életre kel. A zenészek részéről ez a “bele a közepébe” módszer magas fokú képzettséget és gyakorlatot igényel, ezt pedig Budapesten meg tudják adni. Így, a “nulláról indulva” átlagosan négy órába telik, míg 30 percnyi hasznos zeneművet a végső formájában rögzítenek. Több mint 700 zenész szerepel a BS adatbázisában, hetente nagyjából 200 muzsikus fordul meg a stúdióban. A zenészek általában tudják, milyen filmhez készül a zene, de az is előfordul, hogy olyan titkos egy-egy projekt, hogy ők is csak később tudják meg, min is dolgoztak valójában. Ilyen volt a Squid Game is, amelyről alig tudtak valamit, Sapszon Bálint ugyan kapott jeleneteket a hangszerelésekhez, de a teljes sztorit ő sem ismerte.
De miért Magyarországon veteti fel a szimfonikus kíséretet egy dél-koreai produkció? Habár rengeteg magasan képzett és kiváló zenész él Ázsiában, Sapszon Bálint szerint az ottani rendezők és zeneszerzők mégsem találnak megfelelő színvonalon játszó zenekarokat. Sztereotípia, de van benne igazság, mondja arra a közkeletű vélekedésre, miszerint az ázsiai zenészek matematikai precizitással játszanak, de talán épp emiatt éppen mintha a lélek hiányozna a játékukból - kivételek persze ez alól is vannak. Hollywoodban is van olyan vélekedés, hogy a magyar zenészek valahogy jobban beleteszik a lelküket a muzsikába, mint amerikai kollégáik. A kedvező ár mellett ez is oka, hogy a Budapest Scoring az évek alatt egyre keresettebb lett, és már nemcsak Amerikában.
Hollywood-Budapest-Szöul tengely
Mára olyan filmek aláfestése szól általuk Budapestről, mint a Johnny Depp és Forest Withaker főszereplésével készült Hazugságok városa, az Oscar díjas Get Out, a behálózva Pierce Brosnannal, vagy a Bruce Willis főszereplésével készült kínai akciófilm, a második világháborús Air Strike. Összesen több, mint száz filmben és sorozatban játszanak a magyar zenészek. Sokak között rendszeresen dolgoznak együtt a két veterán filmzeneszerzővel, Danny Elfmannel és Eric Serrával is. A BS hallható számos kínai film, köztük az ország eddigi legdrágább produkciója, a Vándorló Föld című sci-fi alatt is. Nem ritkán francia és orosz filmek végén is bele lehet botlani Sapszon Bálint és kollégái nevébe.
Az eddig legnagyobb sikert elért mozifilm, amelyben közreműködtek, a tavalyelőtti 4 Oscar-nyertes - a Squid Game-hez hasonlóan váratlan, de annál nagyobb sikert arató, szintén dél-koreai - Élősködők című film volt. Ezeken kívül rengeteg videójáték és reklám eredeti zenéjét játszott a fel Sapszon Bálinték vállalkozása.
A Budapest Scoringnál nemcsak szimfonikus műveket, hanem bármilyen hangszeren, bármilyen zenét feljátszanak. Nemrég egy videójátékhoz kért a zeneszerző ősi és ritka indiai, kínai és arab hangszereket, amelyeket - és persze az azokat megszólaltató zenészeket - mind meg tudták találni. Több díjnyertes kórussal is együttműködnek, így számos film alatt a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola vagy a Cantate felnőttkar tagjai hallhatók.
Magyar takarékosság
A Budapest Scoring filmográfiájából feltűnően hiányoznak a magyar produkciók. Sapszon Bálint szerint ennek az az egyik oka, hogy a 90-es évek óta a magyar filmekben nincs igazán hagyománya a szimfonikus kísérőzenének. A másik, hogy a közelmúltig a magyar filmek költségvetése nem tette lehetővé a közreműködésüket - fogalmazza meg nagyon diplomatikusan a Budapest Scoring világpiaci árfekvése és a hazai lehetőségek közti különbséget. A BS a magyarországi bér-filmipar fellendülésétől függetlenül nőtt ki, lényegében nincs is kapcsolatuk magyar produkciókkal, Sapszon Bálint azonban reméli, ez a jövőben megváltozik, szívesen dolgoznának magyar filmeken is. Amíg el nem jön az az idő, addig a maradnak az olyan megrendelők, mint Disney és a Lucasfilm, amelyeknek egyik legújabb közös produkciójában működik közre a BS, de hogy melyikben, az egyelőre még titok.
