A kormány szerdai döntése nyomán a jövőben kisvállalkozások is vásárolhatnak hatósági, vagyis egyetemes szolgáltatási tarifán áramot és gázt - közölte a tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely. A lehetőség a legfeljebb tíz főt foglalkoztató, illetve a négymilliárd forintot meg nem haladó árbevételű vagy mérlegfőösszegű, összességében a kedvezményes iparűzési adóra jogosult cégek számára nyílik meg. A Népszava pontosító kérdéseire a kancelláriaminiszter elárulta: az intézkedésnek "pillanatnyilag" nincs határideje. Igaz, hozzáfűzte: azt remélik, hogy az energiaár-robbanás egyszer véget ér. Megint másutt ugyanakkor úgy fogalmazott: amíg polgári kormány van, addig rezsicsökkentés is van, és ennek a kisvállakozók is részeseivé válnak. Annak kapcsán, hogy a rendelkezés kedvezményezettjei hátrányos következmények nélkül felmondhatják-e jelenleg érvényes áram- és gázbeszerzési szerződéseiket, Gulyás Gergely némiképp elbizonytalanodva úgy fogalmazott: ha ez tömeges kérdésként vetődik fel, megvizsgálják a mozgásterüket, mert magánjogi viszonyokba a magyar állam csak egészen rendkívüli esetekben avatkozik bele. Felvetésünkre megerősítette, hogy önkormányzati, közületi, alapítványi, egyházi intézmények jelenleg is vásárolhatnak egyetemes szolgáltatási tarifán. Arra a kérdésünkre viszont, hogy a döntés mikortól hatályos és abból miért hagyják ki a nagyobb energiafogyasztású iparvállalatokat, nem kaptunk választ.
A bejelentés kapcsán megjegyzendő: az uniós szabályok szerint a tíz főnél alacsonyabb dolgozói létszámú cégek - árbevételüktől függetlenül - nem kis-, hanem mikrovállalkozások. Ilyenből a KSH 2018-ban 709 ezret tartott nyilván. Eddig csupán a legkisebb, a lakosságéhoz hasonló fogyasztású cégek választhattak piaci helyett egyetemes szolgáltatási energiatarifát. A mostani döntés szerinti kedvezmény ugyanakkor a jelek szerint nem függ a cég energiafogyasztásától vagy órája méretétől. A döntés kétségkívül komoly kedvezményt jelent: korábbi értékelések szerint a piaci árak jócskán meghaladják az - egyetemesnek nevezett - hatósági árat. Igaz, a jellemzően egy éves hatályú szerződések miatt többen még alacsonyabb díjat fizetnek. Szintén nem hagyható figyelmen kívül az a Gulyás Gergely által nem említett körülmény sem, hogy a "nem lakossági" egyetemes energiatarifák jelenleg szintén jelentősen meghaladják a háztartásokét. Olyannyira, hogy a villany esetében a szorzó majdnem kétszeres, de a lakosságon kívüli kör egyetemes gázára is sokkal magasabb. Az első értékelések szerint a lépés a kisebb piaci energiszolgáltatók tömeges bedőlését hozhatja. (Az újságírók a szolgáltatásával az elszállt tőzsdei áramárak miatt felhagyó JAS Zrt. esetéről is kikérték a miniszter véleményét, aki nem számít további csődökre, és biztosított az ügyfelek fennakadásmentes átvétele felől.) Helyüket nagyobb tőkeerejű cégek - így például az állami MVM - vehetik át.
Az intézkedés összecseng az üzemanyagárak múlt csütörtökön bejelentett és most hétfőn bevezetett maximálásával is. Gulyás Gergely nyugtázta, hogy a több mint 2 ezer hazai töltőállomás mindegyikén betartották a rendeletet, így hétfő óta sehol nem adják az alapüzemanyagokat - a 95-öst és a dízelt - 480 forintnál drágábban. Biztosított afelől, hogy az adó- és vámhivatal mozgólaborjai folyamatosan ellenőrzik az országba érkező üzemanyag minőségét. (Ezt a látszólag kevéssé ideillő intézkedést ismereteink szerint egy nagy hazai lánc kérte, mert szerintük néhány kisebb, külföldi finomító trükközik a biorészaránnyal.) A miniszter kérdésre rögzítette: az árplafon három hónapig érvényes, de összefügg a - januártól minden bizonnyal meghosszabbodó - vírusveszélyhelyzettel is.
Mindazonáltal máig zajlik az intézkedés "finomhangolása". A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) a tagvállalatok felvetései alapján tárgyalásokat folytat a kormánnyal például a prémiumüzemanyagok és a nyitvatartási szabályok pontosítása érdekében - közölte lapunkkal Grád Ottó, az iparág nagy hazai cégeit tömörítő szervezet főtitkára. A megjelent szabály alapján ugyanis az alaptermékeken kívül néhány adalékolt üzemanyagra is vonatkozna az árplafon, amit kifogásolnak.
Más forrásaink szerint a szerda óta hatályos, bruttó 5 forintos nagykereskedelmi benzináremelés miatt a hazai kutak egy része már most 480 forintnál drágábban jut csak az üzemanyaghoz. Grád Ottó ennek kapcsán úgy fogalmazott: biztos abban, hogy tagvállalataik az eddigi szolgáltatási színvonalat tartva igyekeznek egységeiket nyitva tartani. (A MÁSZ-tagvállalatok körülbelül ezer hazai kutat működtetnek.) Más értékelések szerint a kormányrendelet ellenére jogilag amúgy is megoldhatatlan a levonuló kutas helyettesítése egy közeli üzemeltetővel. Egyébként az innovációs és technológiai tárca tegnapig várta a levonuló kútüzemeltetőket helyettesíteni hajlandó cégek jelentkezését. A nagy kútláncok közül körkérdésünkre csak a Molnál erősítették meg, hogy feliratkoztak a listára.
"Egyértelmű és durva beavatkozás a tulajdonhoz való jogba"
– Egy átlagos hónapban nagyjából 40 ezer liter üzemanyagot adunk el, ilyenkor, az őszi mezőgazdaági munkák idején ennek a másfélszeresét, vagyis 60 ezer körül – mondta lapunknak egy somogyi benzinkút tulajdonosa. – Az árrés drasztikus leszűkítésével tehát egy normál hónapban nagyjából 1,2 milliótól, most, amikor dübörög a mezőgazdaság, csaknem 2 millió forinttól esünk el. Ezt máshonnét lehetetlen kigazdálkodni, ezért, miután bezárni nem akarok, úgy döntöttem, hogy nem veszek fel fizetést, s megpróbálom a tartalékaimból kihúzni a maximáltáras időszakot. Csak éppen attól tartok, hogy a rendelkezés nem három hónapig tart, mint jelenleg mondják, hanem választási fogásként fél évig, a tavaszi parlamenti voksolásig – fogalmazott.
A töltőállomás tulajdonosa ráadásul attól tart, a mostani helyzetet még vissza fogják sírni a benzinkutasok, ugyanis a gazdasági előrejelzések az olaj árának drasztikus emelkedését jósolják, ami értelemszerűen a hazai nagykereskedelmi árra is kihat majd.
– Fogalmam sincs, mit csinálok, ha a nagykerárnál 25-30 forinttal kevesebbért kell adnom majd az üzemanyagot – jegyezte meg –, hiszen az azt jelentené, hogy alsó hangon havi egymilliót kellene beletennem a benzinkútba, hogy üzemeltethessem. Átadni semmiképpen sem akarom, ki tudja, milyen feltételekkel kaphatom majd vissza?
A somogyi benzinkutas megjegyezte, sok kollégája nála is rosszabb helyzetbe került, ugyanis tavaly támogatott hitelből belevágtak töltőállomások felújításába, a törlesztőrészleteket továbbra is fizetni kell, csak éppen valódi bevétel nélkül.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arra a kérdésünkre, hogy aggályos-e jogi szempontból, hogy a benzinkutak működtetőit bizonyos esetekben arra kényszeríthetik, adják át üzemeltetési jogukat másnak, azt mondta: a veszélyhelyzet idején a Kartonpack állami irányítás alá kerülése mutatja, létezik ilyen lehetőség, még, ha nem is elegáns.
– Más kérdés, hogy nem ugyanaz egy unikális terméket előállító vállalkozással szemben egy ilyen eljárás, mint egy tömegtermékkel foglalkozónál – jegyezte meg. – Az üzemanyagra nem lehet mondani, hogy kurrens, s nehezen hozzáférhető cikk, s az ellátásban sem okoz fennakadást, ha néhány töltőállomás bezár, hiszen a nagyobb településeken helyben, a kisebbeken néhány faluval odébb ettől még nyugodtan lehet tankolni, vagyis indokolatlannak tűnik a kormányzati szigor. Hogy jogi szempontból hogyan oldható meg az üzemeltetési jog esetleges elvétele, nem világos, hiszen a tulajdonjog korlátozásának számíthat, ha valakit a működéshez szükséges adatok és kódok átadására köteleznek.
– A jogszabály számos kérdést rendezetlenül hagyott – ezt már Karsai Dániel mondta a Népszavának. Az ügyvédet arról kérdeztük, jogi szempontból hogyan oldható meg az átadásra ítélt benzinkutakon dolgozók átvétele, az üzemeltető nevére bejegyzett NAV-nyilvántartás átadása, kijátszható-e a heti kötelező, minimum 48 órás nyitvatartás, illetve megteheti-e egy benzinkutas, hogy limitálja a kiadandó üzemanyag mennyiségét, hogy csökkentse veszteségeit? – A kutakon dolgozók érvényes munkaszerződéssel rendelkeznek, ám arról sehol sem olvasni, mi lesz velük, ha megváltozik a munkáltatójuk.
Karsai Dániel szerint – s erről a blogjában is írt – a kormány reakciója az üzemanyagárak drasztikus emelkedésre, vagyis, hogy bevezette a maximált hatósági árat, megtámadható a strasbourgi bíróságon, hiszen az áremelkedésből származó válsághelyzet összes – vagy legalábbis túlnyomó többségét képező – terhét a benzinkutakat üzemeltetőkre hárítja, méghozzá úgy, hogy nem ad nekik semmilyen támogatást, s a helyzetre sem engedte felkészülni őket, hiszen nagyon gyorsan vezették be a maximált árat. Emellett bezárni sem engedi a kutakat, hanem ha az üzemeltető nem vállalja a veszteségeket, a működtetési jogot másnak kell átadnia.
– Ez egyértelmű és durva beavatkozás a tulajdonhoz való jogba – állította az ügyvéd –, ugyanis minimálisan úgynevezett jogos várománytól, azaz jövőbeli bevételtől fosztja meg az érintetteket, akik súlyosabb esetben a benzinkutat is elveszíthetik. Az ilyen típusú jogsértések esetében Strasbourg számos esetben megállapította az Egyezmény megsértését. Nem lenne meglepő, ha ebben az esetben is így történne, különös tekintettel arra is, hogy Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a problémára. (Vas András)
