Saját költségvetési törvényét sérti meg a kormány azzal, hogy nem fizeti ki a közösségi közlekedés idei 12 milliárdos normatíváját. A BKV még egy hétig húzhatja a fővárostól kapott támogatásból és az eddig befolyt jegyárbevételből, de azután kiürül a közlekedési kassza és az önkormányzat már nem tud többet beletenni az eddig adott 120 milliárdnál – mondta közgyűlés előtti háttérbeszélgetésén Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A Népszava kérdésére, miszerint milyen intézkedéseket terveznek a fent említett november 25-e után, sejtelmesen azt válaszolta, hogy sok minden elképzelhető, de az bizonyos, hogy egy újabb levél a miniszterelnöknek kevés lesz. Orbán Viktor ugyanis az előzőre se válaszolt. A tiltakozás esetleges formáiról azonban egyelőre semmit nem kívánt megosztani. Azt viszont szintén kérdésre válaszolva elmondta, abszurdnak tartja, hogy lassan a törvényben meghatározott normatívát is úgy kell kiperelni a kormányból.
Ez a Tarlós István főpolgármester idején 18 milliárdról 12 milliárdra csökkent állami támogatás egyébként a közösségi közlekedés működési költségeinek jelenleg alig 7 százalékát fedezi. Az erősen megcsappant bevételekből gazdálkodó fővárosi önkormányzat állja a kiadások 60 százalékát, míg a szolgáltatást használók a fennmaradó 33 százalékot. Tőlünk nyugatra ez egyharmados arányban oszlik meg. A normatíváról szóló támogatási szerződést egyébként már tavaly is késve, októberben sikerült csak aláírni, a pénz pedig decemberre érkezett meg. Már novembert írunk, de még a szerződéstervezetet sem látták a fővárosnál. Ehhez képest az önkormányzat precízen fizeti a havi félmilliárdos agglomerációs hozzájárulást a Volán-MÁV párosnak.
Kiss Ambrus kitért arra is, hogy a fővárosi közvilágítást nem akadályozza a JAS Budapest Zrt. bedőlése. A cég ugyanis két nagy szerződéses partnerének, közte a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-nek továbbra is szolgáltat. Január elsejétől pedig egyébként is a fővárosi önkormányzaton keresztül szerzi be az áramot a BDK, mivel a beszerzésre vonatkozó tender nem járt a kívánt eredménnyel. A főváros belép az egyetemes szolgáltatói körbe, de így is drágábban jut majd áramhoz, mint eddig, de még mindig olcsóbban, mintha a tender ajánlatai közül kellett volna választani.
A jövő heti közgyűlésen újra téma lesz a Baross utcai idősotthon megszüntetése. Mint Kiss Ambrus elmondta: ez csupán jogi átszervezés, nem jár férőhelyszám csökkentéssel. A Knézits utcai otthon épületének – előző közgyűlésen heves vitát kiváltó - értékesítési szándéknyilakozatához pedig hozzáfűznek egy záradékot, miszerint a Bakáts tér melletti épületet csak akkor adják el a Semmelweis Egyetemnek, ha előtte megállapodik a ferencvárosi önkormányzattal többek között a parkolóépítésről. Mivel az eladásról nincs döntés, így nem tárgyalják a múltkor felmerült szombathelyi munkásszálló megvételét sem, amelyet a Knézits utcai otthonból kiköltöztetendő lakók elhelyezésére vásároltak volna meg.
A városvezetés üdvözli a kötelező maszkviselésről szóló kormányzati döntést, az önkormányzat a gyógyfürdőkben még tovább megy: védettségi igazolványt kér a vendégektől. Nem tartják jó döntésnek viszont, hogy az idősotthonokba ismét negatív teszt nélkül lehet visszaküldeni a kórházból az időseket, hiszen ez az előző hullámban súlyos következményekkel járt. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes bízik abban, hogy az időközben kialakított izolációs szobák és a bevezetett „visszafogadási” protokoll révén sikerül megelőzni a járványgócok kialakulását. A fővárosi fenntartású idősotthonokban ugyan szinte teljes az átoltottság a lakók és a dolgozók között is, a múlt héten már 46 Covid-fertőzést jelentettek, közülük 37 ellátottat kórházban ápolnak, 13-ban pedig elhunytak. Arról nincs adata, hogy az elhunytak be voltak-e oltva, hányszor és milyen vakcinával.
