Több hét küzdelem után, a ti segítségetekkel végre kiharcoltuk – örvendezett Jakab Péter, a Jobbik elnöke, amikor hírét vette, hogy a kormány időlegesen befagyasztja az üzemanyagárat. Múlt hónapban a jobbikos Dudás Róbert ugyanezt kezdeményezte a parlamentben, de Orbán Viktor miniszterelnök akkor még kitérő választ adott. Bár nem zárta ki a lehetőséget, arra figyelmeztetett, hogy az árbefagyasztás olyan intézkedés, ahonnan nagyon nehéz visszajönni: ha nem monitorozzák megfelelően a gazdasági hatásokat, akkor több kárt okozhat, mint hasznot.
Úgy látszik, két hét elegendőnek bizonyult a hatásmechanizmusok elemzéséhez: ennyi idő telt el ugyanis a miniszterelnök kételyekkel teli felszólalása és a kormány árbefagyasztó döntése között.
A járványügyi intézkedésekben még kevésbé lehet következetességet felfedezni. A kormányfő tavasszal arról beszélt, hogy a kötelező oltás a felnőtteknél nem járható út, elvégre – mondta – nem diktatúrában, hanem szabad országban élünk. Nemrég azonban a kormány rálépett a járhatatlannak tartott útra. A munkáltatók számára lehetővé tette a kötelező oltás elrendelését, az állami iskolákban dolgozó pedagógusok és az állami szféra területein pedig maga írta elő az oltás felvételét.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a nyáron azt bizonygatta, a kabinet mindent megtett azért, hogy aki akarja, megkaphassa a vakcinát, így most már csak az embereken múlik, beoltatják-e magukat. Aztán kiderült, hogy még a mindennél is lehet többet tenni: a kormány november 22-től regisztráció és időpontfoglalás nélküli akcióhetet hirdetett a beoltottsági arány növelése érdekében.
Erős zavarok érzékelhetők a maszkhasználat körül is. A kormány álláspontja sokáig az volt, hogy „oltakozással” lehet sikeresen védekezni a vírus ellen, a maszkviselésnek nincs különösebb jelentősége. A közelmúltban mégis kötelezővé tették a maszkhasználatot a tömegközlekedésben. A boltokban és sokféle egyéb zárt térben viszont nem. Most hétfőtől ugyanakkor valamennyi kormányablakban, kormányhivatali ügyfélszolgálaton kötelező maszkot viselni, ügyfélnek és ügyintézőnek egyaránt.
Ismerős forgatókönyv: szakmai szervezetek vagy ellenzéki politikusok javasolnak valamit, amire a kormány vonakodva, de még inkább elutasítóan reagál, majd kis idő múltán – legalább részben – megvalósítja ugyanazt. Kérdés, hogy ezekben a döntésekben mekkora szerepet játszanak a szakmai, és mekkora szerepet a politikai megfontolások.
Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital társalapítója lapunknak hangsúlyozta: a kormányt és a kormányzó pártot csak a jövő évi választás foglalkoztatja, mindent ennek rendel alá. Az egészségügyben ezért nem szolgáltat adatokat (az adatelemzés eredményei is komoly politikai kockázatokat rejthetnek magukban), ezért hárítja át az oltási kötelezettség előírását a munkaadókra (a Fidesz támogatói között szép számmal lehetnek oltásellenesek). Ezért választják meg vita és versenytársak nélkül a Fidesz vezetőit (elnökét és alelnökeit).
– Nyilván ennél egy sokkal nyitottabb és politikai folyamataiban átláthatóbb országban kellene élnünk, mert nem csak Orbán Viktornak vannak politikai érdekei, hanem az embereknek is igényük arra, hogy ne tegyék tönkre az országukat – állapította meg Somogyi Zoltán. Az oltottsági hajlandóság csökkenése, azaz a nagy számú oltatlan is egyebek között az eltitkolt járványügyi helyzettel magyarázható. Sok emberben nem alakult ki megfelelő szintű veszélyérzet emiatt.
– Ahogyan az infláció, azaz az árak emelkedése is olyan veszélyes magasságokban van, ahol az ezzel szembeni erőfeszítésben szükséges lenne egy világos és észszerű vonalvezetés a kormány részéről – említett példaként egy másik területet Somogyi Zoltán. A probléma, hogy ezt azért nem várhatjuk el mégsem, mert ellentmondana a választási győzelemnek: a kormány egyetlen és minden mást kizáró politikai céljának. Ennek érdekében pénzt kell osztania (és fog is), amely tovább gyengíti a forintot, emeli az árakat, erősíti az inflációt.
A benzinár esetében is veszélyes a kereskedőket tönkretenni azzal, hogy drágábban kell majd venniük az üzemanyagot, mint amennyiért el tudják majd adni. Ráadásul, a benzinár befagyasztása is átmeneti politikai intézkedés ahelyett, hogy hosszútávú, stabil gazdasági megoldásokban gondolkozna a kormány. Somogyi Zoltán szerint ennek első lépése az lenne, hogy olyan eszközökhöz nyúl, ami az övé: csökkenti a benzinár adó- és járulékterhét. Nem pedig ahhoz, ami nem az övé, azaz magyar emberek tulajdonához és azon jogukhoz, hogy a tulajdonukat a saját árképzésükkel védhessék meg.
