;

USA;Donald Trump;Steve Bannon;

- Amerikában még mindig Trump az ellenfél

A volt elnök stratégiai guruja, Steve Bannon feladta magát az FBI-nak. A kongresszus megpróbál végére járni a Capitolium ostromát megelőző napok eseményeinek.

Önként jelentkezett az FBI washingtoni körzeti irodáján Steve Bannon, aki ellen a kongresszussal való szembeszegülés miatt emeltek vádat. Donald Trump volt kampányfőnöke és stratégiai tanácsadója megtagadta a megjelenést a január 6-i eseményeket vizsgáló kétpárti képviselőházi bizottság előtt és a kért dokumentumokat sem adta át. Most külön-külön maximum egy-egy év börtönre és ezer dollár pénzbírságra számíthat – majd egyszer, ha egyáltalán eljut addig az ügy, ami a jogi szakértők szerint felettébb kétséges. A kongresszussal való szembeszegülés miatt még soha senki sem került börtönbe. A Magyarországon is jól ismert, kormánypárti körökben népszerű Bannonnak cikkünk megjelenése után már a bíróság előtt kell megjelennie, ahol várhatóan engedélyezik neki a szabadlábon védekezést.

Bannon ügyvédei arra hivatkoztak, hogy Trump az elnök és tanácsadói közötti beszélgetések törvényi védettségére hivatkozva megtiltotta korábbi munkatársainak a bizottsággal való együttműködést. A képviselőház viszont zokon vette, hogy a szélsőjobboldali populizmus amerikai stratégája ezt sem volt hajlandó személyesen közölni, hanem egyszerűen semmibe vette az idézést és arra sem volt hajlandó, hogy meghallgassa azokat a kérdéseket, amelyekre nem akart válaszolni. Bannon mellesleg 2017 óta nem viselt formális tisztséget a Fehér Házban, ezért nem tűnik meggyőzőnek az elnök privilégiumaira való hivatkozása. Az is nyitott kérdés, hogy egy volt elnök mennyiben érvényesítheti a mandátuma idejére vonatkozó védettséget, ha hivatalban lévő utódja, mint most Joe Biden tette, feloldja a vonatkozó tilalmakat.

A vizsgálóbizottság arra keresi a választ, hogy milyen szerepet játszott Donald Trump és belső köre a január 6-i erőszakos események megszervezésében. Bannon a Capitolium ostromát megelőző napokban több bizalmas megbeszélésen vett részt és a legfontosabb pillanatokban is a Fehér Háztól kőhajításnyira lévő Willard Hotelben kialakított „főhadiszálláson” tartózkodott. Január 5-én azt mondta rádióműsorában, hogy másnap „el fog szabadulni a pokol” – ami arra utal, hogy tudta, mire készülnek Trump hívei. Ez abból a szempontból is lényeges, hogy kiderüljön, mennyiben volt spontán vagy előre megtervezett a zavargás. Utóbbi esetben nyilvánvalóvá válna a puccskísérlet, azaz az alkotmány megsértése, ami további jogi eljárásokra adna alapot – akár Trump ellen is.

Az utóbbi hetekben arról is egyre több részlet lát napvilágot, hogy mekkora nyomás nehezedett január 6-át megelőzően Mike Pence alelnökre, aki azonban hosszas tépelődés után úgy döntött, hogy Trump követelését figyelmen kívül hagyva, az addigi tradíciónak megfelelően, szűken értelmezi a szerepét, összesíti az egyes államok elektori szavazatait és ezzel véglegesíti Joe Biden választási győzelmét. Az épületbe betörő tüntetők ezért kórusban követelték a felakasztását és testőrsége kénytelen volt sietve kimenekíteni az ülésteremből. Egy kedden megjelenő könyv szerint minderről Trump utólag azt mondta, hogy érthető volt a tömeg felháborodása és nem aggódott alelnöke biztonságáért, mert tudta, hogy „jó erőben van”.

Az igazságügyi tárcára az elmúlt hetekben nagy nyomás nehezedett, hogy emeljen vádat Bannon ellen. A sziklaszilárd alkotmánypártinak tartott Merrick Garland igazságügyi miniszter azonban ellenállt a politikai felhívásoknak és szigorúan a jog talaján maradt. A vádemelésről végül egy „nagy esküdtszék” döntött, amelynek nem a bűnösség megállapítása a feladata, hanem csak az, hogy meggyőződjön a vád megalapozottságáról. Demokrata párti politikusok úgy vélik, hogy a Bannon elleni vádemelés és a letöltendő börtönbüntetés lehetősége kijózanítóan fog hatni Trump többi beidézett tanácsadójára és munkatársára, elsőnek is Mark Meadows kabinetfőnökre, aki szintén nemet mondott a vizsgálóbizottság idézésére és aki ellen szintén vádemelési eljárás indult.

Donald Trump közben folytatja az amerikai demokrácia elleni támadását. A hétvégén számos közleményben ismételte meg a tavaly novemberi választásokkal kapcsolatos hazugságait és hevesen támadta azokat a republikánus politikusokat, akik a kongresszusban megszavazták a Joe Biden elnök által javasolt, tíz év alatt 1200 milliárd dollárba kerülő infrastruktúra-fejlesztési csomagot. A 19 szenátor és 13 képviselő a bukott elnök szerint „csak névleg republikánus, megvett áruló és közismert vesztes”, akikkel szemben az előválasztásokon ellenjelölteket kell állítani.   

Washington Ukrajna elleni támadástól tartAz Egyesült Államok figyelmeztette NATO-beli szövetségeseit, hogy Oroszország megtámadhatja Ukrajnát. Az utóbbi hetekben mintegy százezer orosz katonát vezényeltek a Krím-félszigetre, ahonnan a Fekete-tenger partja mentén nyomulhatnak előre, illetve a Donyec-medence térségébe. Sir Nick Carter tábornok, brit vezérkari főnök hétfőn a BBC-nek azt mondta, reméli, nem robban ki háború Oroszországgal, de a NATO-nak készen kell állnia. Nyugati vélemények szerint a belorusz-lengyel határon kialakított mesterséges válság a figyelem elterelésére irányul. Vlagyimir Putyon orosz elnök vasárnap aggodalmát fejezte ki, amiért a NATO haditengerészeti gyakorlatot tart a Krím-félsziget közelében.

Az oltási kötelezettség a napközbeni kisgyermekellátás és a bentlakásos szociális ellátás területén, vagyis a többi között az óvodákban és az idősotthonokban dolgozókra vonatkozhat majd.