Tudomány;Szarvas;koronavírus;

- Rengeteg covidos szarvast találtak

Először találtak bizonyítékot arra, hogy az állatok jelentős mértékben terjesztik a vírust a vadonban. Kérdés, hogy a bennük lévő fertőző variánsok képesek lesznek-e ismét visszaugrani eredeti gazdáikra, az emberekre, és tudnak-e majd újabbnál újabb járványhullámokat okozni.

Az ember megfertőzhet az új koronavírussal vadon élő szarvast, amely képes terjeszteni a vírust társai körében - mutatták ki amerikai kutatók, akik először találtak bizonyítékot arra, hogy az állatok jelentős mértékben terjesztik a vírust a vadonban. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói által kilenc hónapon át vizsgált fehérfarkú szarvasok egyharmada volt aktív fertőzött, de a 2020 novembere és 2021 januárja közötti időszakban a vizsgált állatok 80 százalékának volt pozitív a koronavírustesztje. A kutatók Iowa államban élő fehérfarkú szarvasokat vizsgáltak, de úgy vélik, hogy a széleskörű fertőzés más államokban élő szarvasok esetében is igaz.

A vizsgálat legfontosabb eredményére azonban az vezetett, hogy a virológusok a szarvasokból kimutatott vírusvariánsoknak a génszekvenciáit is összehasonlították az emberekből kimutatott vírus genomjával. Ebből arra jutottak, hogy a szarvasokat az emberek fertőzték meg, és a vírus ezután kezdett az állatok között is cirkulálni.

A kutatók eddig is tudatában voltak annak, hogy szarvas megfertőződhet a koronavírussal, de meglepte őket a fertőzött állatok hatalmas száma - csúcsponton ötből négy állat bizonyult pozitívnak -, csakúgy mint az, hogy vírusterhelésük igen magas volt. Az is meglepte őket, hogy világos kapcsolat volt a genetikai elemzésekben az ember általi fertőződést, majd a vírus más őzeknek történő gyors átadását illetően. 

A tanulmányt első szerzőként jegyző Suresh Kuchipudi állatvirológus és csapata szerint a fehérfarkú szarvasok a SARS-CoV-2 állati gyűjtőjévé válhatnak, és így rendszeresen visszafertőzhetik a környezetükben élő embereket is. Ez pedig megakadályozhatja, hogy az emberiség valaha is megszabadulhasson a Covid-járványtól. A kérdés a kutatók szerint most az, hogy vajon a szarvasokban fertőző vírusvariánsok képesek lesznek-e egy óvatlan pillanatban ismét visszaugrani eredeti gazdáikra, az emberekre, és tudnak-e majd újabbnál újabb járványhullámokat okozni. Mint arra a tanulmány szerzői rámutattak, korábban jelentettek már efféle vírusevolúciós utakat, például hollandiai és lengyelországi nyércfarmokról, ahol az állattenyésztők fertőzték meg a nyérceket, majd azok ismét embereket. Hasonló okokból mészároltak le tavaly novemberben mintegy 17 millió nyércet Dániában. A fehérfarkú szarvasok állománya csak az Egyesült Államokban meghaladja a 30 milliót.

Miután a SARS-CoV-2 vírus eredetvizsgálata során a denevérek is gyanúba keveredtek, nem meglepő, amire az amerikai állatorvosok felhívták a figyelmet: „ha egy embereket is megfertőzni képes vírus talál egy másik olyan élőlénycsoportot, amelyet gazdatestként használhat, ez egy olyan biztonságos közeget jelenthet a vírus számára, amelyben akkor is zavartalanul fertőzhet és fejlődhet tovább, ha a teljes emberi populáció immunissá válik egy előző variánsra. Emiatt nemcsak a kórokozó felszámolása, de még a kordában tartása is egyre bonyolultabbá válik.”

Ugyanakkor az eset nem hoz magával szigorításokat.