Színes füstbe burkolódzó, zöld növényekkel tűzdelt, szubkulturális méretre szabott koncertterem adott otthont az idei Kikeltető első klubestjének. A verseny 16 döntőse összesen négyszer, négyesével ad klubkoncerteket a Turbina Kulturális Központban, hogy megmutassák, ki mit tud. A sort boebeck, azaz Andl-Beck Boróka – a 30Y énekesének, Beck Zoltánnak a lánya – zongorával kísért szövegközpontú dallamai nyitották, utána a magukra hangos garázszeneként hivatkozó, punkos-metálos Hocuspony lépett a színpadra, az eredeti szomorúfiús trap-et előadó NND-t követően pedig Ajsa Luna sajátos módon megformált elektro-popja kerekítette le az alkalmat.
Az idén rekordmennyiségű, 377 jelentkezőt számláló Kikeltető 2014-ben tehetségkutatóként indult, ám egyre inkább tehetséggondozóként működik. A program során a résztvevők versenyeznek is egymással, de ennél sokkal fontosabb, hogy közvetlenül a szakma köreibe kerülhetnek segítségével, ahol aztán élhetnek a lehetőségekkel - avatott be Kocsis András, a KERET blog és az annak keretében működő Kikeltető alapítója a folyamat lényegébe. Társaival hónapokon át foglalkoznak a 34-es bővebb listára beválogatott zenészekkel, emellett azon dolgozik, hogy a zsűribe a legrelevánsabb szakemberek kerüljenek be. Olyan szakmabeliek értékelik még a zenészeket az idei kiadásban, mint a korábban versenyzőként sikeres Fekete Giorgo (Carson Coma) valamint Balla Gergely és Czakó-Kuray Sebestyén páros (Platon Karataev), Jezerszky Vitória és Czeglédi Szasza, a Kolorádó fesztivál, illetve a Bánkitó és az Akvárium zenei szervezői, továbbá Sajó Dávid könnyűzenei újságíró vagy Fiel Sebastian, a magyar rap legújabb hullámának tagjait tömörítő On The Low kiadó alapítója - csak hogy néhányukat említsük.
Szeretnének minél több műfaj felé nyitni a programmal, az almát pedig nem lehet összehasonlítani a körtével, szóval a folyamat végén nem születik egyetlen nyertes - fogalmazott Kocsis András. A január 8-i záróbulin a 34-es listáról visszahívják a színpadra a legérdekesebb, vagy éppen a legmegosztóbb produkciókat, amelyekről úgy gondolják fontos, hogy bemutatkozhassanak élőben. Különdíjakat is odaítélnek: egyebek mellett fellépési lehetőségeket a Kolorádó- és Bánkitó fesztiválokon.
Egyszer itt, most már ott
- Ez nem az, mint amikor egy XVII. kerületi kiskocsmába jön el meghallgatni a haverod. Lehetőség, hogy egy profi helyszínen mutassák meg magukat, és hogy kapcsolatokat alakítsanak ki a szakmának ezzel a – nem feltétlenül legbefolyásosabb, de kikerülhetetlen – részével. Egy kezdő bandának már egy jó koncertfotó, és a Keret Youtube csatornájára felkerülő videók is igen jól jönnek – mondta Fekete Giorgio, a Spotifyon közel 100 ezer hallgatóval rendelkező Carson Coma frontembere, aki a 2018-es kiadásban szereplés után idén már zsűriként vesz részt az eseményekben. Szerinte a Kikeltető akkor jó, ha nem cél, hanem állomás: eszköz arra, hogy segítsen elérni a hosszabb távú célokat. Rátért arra is, hogy itt az ítészek nem megmondóemberek, a zenészek és a zsűri együtt alkotnak közösséget.
- Egy platform olyan zenekaroknak, amely segít abban, hogy megismerhessük a nevüket szélesebb körben is, ami még mindig nem a mainstream, hanem egy underground buborék. Balla Gergely, a Platon Karataev gitáros-énekese szerint a 2016-os Kikeltető volt az első komolyabb megerősítés az akkor fél éves – Tolsztoj Háború és békéjének karakteréről elnevezett – zenekaruknak. Alig hittük el, amikor bekerültünk az első fordulóba, az pedig már egészen hihetelen volt, amikor a döntőbe – utalt arra, mekkora önbizalmat adhat a tehetségkutató egy induló együttesnek. Az underground közegében nagyjából mindenki hallott róluk, mire egy évesek lettek, mára pedig nemzetközileg is ismertté váltak. Hozzátette: fontos kiemelni, hogy itt olyan konstruktív kritikát is kapnak az előadók, amivel még előrébb léphet az adott produkció.
Van az egésznek egy személyesebb, emberi oldala is: olyan szakmai kapcsolatok is kialakulhatnak, amik akár hosszú éveken át tarthatnak – folytatta Balla. A legtöbb zsűritag felajánl valamit egy általa kiválasztott zenekarnak: most például ezek között szerepel egy előzenekari fellépés a Budapest Parkban, egy beszélgetés Sajó Dávid After podcastjában, a Platon pedig egy kísérőkoncertet tud ajánlani.
Mi a jó?
Az értékeléskor Giorgo szeme előtt az lebegett, hogy ne csak a beadott hangfile alapján válogassák össze az előadókat. Magasabb pontszámot adott olyanoknak, akiknek lehet, hogy még nem annyira nem ért össze a zenéje, viszont látta bennük a fejlődési lehetőséget és az akarást, mert szerinte az ilyen formációknak többet adhat a program.
A Platon főleg a gitárzenei közegben mozog, ezért Balla úgy érzi, hogy ebben lehetett relevánsabb véleménye. Számára a legfontosabb, hogy a dalok mind zeneileg, mind szövegben rendelkezzenek mélységgel. A dalszövegre Balla kiemelt figyelmet fordított: ne alibi funkciója legyen tölteléksorokkal, közhelypuffogtatással, hanem legyen valódi tartalma.
Pénz a mecenatúrában
A Kikeltető nem fogad el állami támogatást, mert nem tudna azzal értékközösséget vállalni, ahogy Demeter Szilárd miniszteri biztossal sem tud – ennek oka az is, amint Kocsis András elmondta, hogy több alkalommal szembesültek aggályos helyzetekkel. Ezzel ellentétben a KERET legfontosabb húzógondolata - így Kocsis -, hogy független zenével foglalkozik, ami azt jelenti, hogy a kormány ideológiájával szemben igazából sokszínű világban élünk, ahol mindenki elmondhatja - vagy éppen előadhatja - a véleményét.
A zene, a zenélés támogatásának a legjobb módja még mindig az, ha elmész a koncertekre, hallgatod, és esetleg megveszed a mech-öt – zárta rövidre Kocsis András. A Kikeltető elsősorban a jegybevételeiből működik, mellette vannak piaci támogatói is, a KERET pedig olvasói támogatás bevonásával marad mozgásban.