,,Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvénye léphet életbe Magyarországon” a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Ovádi Péter szerint, miután a parlament elfogadja azt a javaslatcsomagot, amely nemcsak az állatvédelmi törvényt, hanem a Büntető törvénykönyvet, valamint a büntetés-végrehajtási és a büntetőeljárási törvényt is módosítaná, lehetővé téve a korábbinál szigorúbb fellépést például a szaporítótelepekkel, a mérget kihelyezőkkel, a visszaeső állatkínzókkal, az állatviadalok szervezői mellett már a viadalokon résztvevőkkel szemben is.
A visszaesőket és az állatmérgezést elkövetőket - utóbbinak már az előkészülete is büntetendő lesz – a mostani maximum három év helyett akár öt évre is börtönbe csukhatják majd. Új, minősített esete lesz az állatkínzásnak a nagy nyilvánosság előtt - például az interneten, szórakozás céljából közvetített - állatkínzás, melynek elkövetőit három év szabadságvesztéssel büntethetnek. Az állatviadalokon való részvételért két évet lehet majd kapni, a szaporítókat pedig egytől öt évig terjedő szabadságvesztés fenyegetheti. A módosító csomag az elkobzott állatokkal is foglalkozik: előírja, hogy a lefoglalt állatok az eljárás során csak a legszükségesebb ideig tarthatók kedvezőtlen körülmények között, illetve az elkobzás általános lépéseit - mint a megsemmisítés - állatok esetében nem kell végrehajtani, és a ,,gazdasági értelemben értéktelen” állatokat sem szabad leölni.
A kormánypárti módosító csomagot az ellenzéki pártok is támogatják, igaz, megkésettnek és hiányosnak tartják. Ezért további módosító javaslatokat nyújtottak be: egyebek mellett azt szeretnék,
- ha az állatok védelmét az alkotmányban is rögzítenék;
- ha az állatvédelem önálló költségvetési tétel lenne 15-20 milliárd forintos pénzalappal;
- a szabályok végrehajtása érdekében jöjjön létre egy állatvédelmi őrség;
- az iskolákban is legyen kötelező az állatvédelem oktatása.
A Magyar Állatvédők Országos Szervezetének (MÁOSZ) elnöke, Mészáros Gabriella a Népszavának nyilatkozva azt mondta: üdvözli a törvényi változásokat, ám szerinte azok az állatvédelem legalapvetőbb problémáit nem oldják meg. Ahhoz, hogy a szigorításoknak legyen érdemi hatása, első lépésként az ebrendészeti férőhelyeket kellett volna bővíteni, hiába próbálnának ugyanis több állatott megmenteni az állatkínzóktól, ha nem tudják hova vinni őket. Jelenleg mintegy kétezer férőhely van országosan az ebrendészeteken, miközben például a kóbor kutyák száma legalább 80 ezerre, a rossz körülmények között tartott állatok száma pedig mintegy 400 ezerre tehető.
- Fontos lenne az is, hogy a döntéshozók állományszemléletben is gondolkodjanak, nagyon sürgős lenne egy országos méretű ivartalanítási program, hogy az állomány kezelhető szintre csökkenjen. A helyzet vidéken különösen rossz, amit a budapesti íróasztalok mögül sajnos nem látnak - fogalmazott Mészáros Gabriella. Sajnálatosnak tartja, hogy a MÁOSZ-t, mint országos állatvédelmi szervezetet nem vonták be a törvényjavaslat kidolgozásába. Attól tart, hogy érdemi lépések helyett csak politikai lépések születtek, amelyek a jövő évi választásokhoz közeledve népszerűek lehetnek, de valódi előrelépést nem jelentenek, ha a terület meghatározó kérdései nem társadalmi és szakmai szempontok szerint dőlnek el. - Az állatvédelemnek az állatokról, nem a politikáról kell szólnia - tette hozzá.
Hamburger Béla címzetes főiskolai tanár - aki maga is elkötelezett híve az állatvédelemnek - pedig úgy véli: az eddigi állatvédelmi törvény sem volt rossz, csak a szabályokat senki – sem a kormányhivatalok, sem a bíróságok, sem a rendőrség - nem alkalmazta megfelelően. Nagyon kevés ügyben született szigorú, elrettentő hatású ítélet, pedig eddig is volt lehetőség arra, hogy az állatkínzókat börtönbe zárják, sokan mégis megúszták felfüggesztett szabadságvesztéssel. Hamburger Béla szerint ha a jogalkalmazás területén nem lesz változás, hiábavaló a törvény szigorítása.
