Guardian
A jogállam visszaállítását ígéri Márki-Zay Péter arra az esetre, ha ő nyer a tavaszi választáson. Az ellenzék miniszterelnök jelöltje (akinek háromnapos brüsszeli útja a nyugati sajtóvisszhangokból ítélve hatalmas sikert hozott – a szerk. megj.) azt hangsúlyozta az uniós illetékesekkel és politikusokkal lezajlott találkozókon, hogy a demokráciát és az európai integráció erősítését tekinti legfőbb céljának.
Ami Magyarországot illeti, arról azt mondta, hogy nálunk nincs demokrácia, jogállam és sajtószabadság, mindent elölről kell kezdeni. Azaz nem elég szélnek ereszteni a Fidesz-kormányt, rendszerváltásra van szükség. Tervei között említette, hogy törli a homofób, LMBT-ellenes törvényt és engedélyezi az egyneműek házasságát. A szeretetre és békére kíván építeni, szemben a mostani, kisebbségellenes kampányokkal és Soros folyamatos gyalázásával.
Megerősítette, hogy Orbán egypárti államot hozott létre. Saját sikerét ugyanakkor annak tulajdonítja, hogy maga köré tudja csoportosítani a fennálló hatalmat elutasító erőket, valamint egyre nagyobb számban a határozatlanokat. Elmondta továbbá, hogy a hat ellenzéki párt már tisztázta a közös program 80-90 %-át. Ahol még nézetkülönbség jelentkezik, az az adózás, de már megvan a négy alapelv: demokrácia, jogállam, piacgazdaság és az európai integráció.
Legfőbb teendői közé sorolja, hogy visszaszorítsa a korrupciót, miután semmire sem jutottak az eddigi vizsgálatok Orbán barátainak és családjának váratlan meggazdagodása ügyében. Megismételte, hogy népszavazáson szeretne felhatalmazást kapni az új alaptörvényhez, de szerinte utóbbihoz nem is kell kétharmad, mert a sarkalatos törvények egytől egyig érvénytelenek. Ugyanis egyetlen célt szolgáltak: hogy Orbánt ne lehessen legyőzni. Így helyből alkotmányellenesek.
Ha Márki-Zay győzne, Brüsszel bizonyosan ujjongana a színfalak mögött. Annál is inkább, mert a politikus a több Európát szorgalmazza. Viszont hűtené a kapcsolatokat az oroszokkal és Kínával. A két ország ugyanis szerinte nem egyenlő félként tárgyal Magyarországgal, amit bizonyít a Belgrád-Budapest vasút pekingi finanszírozása. De Brüsszelben bírálta azt is, hogy a magyar fővárosba költözhetett Moszkvából a Nemzetközi Fejlesztési Bank.
Úgy fogalmazott, hogy Orbán biztonsági kockázatot jelent az EU számára, lásd a Pegasus bevetését független újságírók és ellenzékiek ellen. Viszont a migráció korlátozása kapcsán kitartana a jelenlegi politika mellett.
Politico
Öt hónappal a választások előtt nagy hullámokat kavar Márki-Zay Péter, aki Brüsszelben olyanokkal találkozott, mind Reynders igazságügyi biztos. De ne ugorjon be senki annak a kitételnek, amit vele kapcsolatban többször hallani, hogy ti. „kisvárosi polgármester”, mert élt az USÁ-ban és Kanadában, folyékonyan beszél angolul, további kiismeri magát Brüsszelben is. Gondosan építette fel politikai személyiségét: konzervatív, kemény a migráció ügyében, ám Európa-párti és 100 %-ig támogatja az LMBT-közösség jogait.
Az ellenzéket leginkább a korrupció-ellenes küzdelem jelszavával fogja össze, szerinte az EU pont ezen a területen tudna a legtöbbet segíteni Magyarországnak. Kifejtette: a Bizottságnak határozottan ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az európai adófizetők pénze nem köthet ki Orbán és vazallusainak zsebében. Brüsszelnek ébernek kell maradnia, nehogy a Fidesz korrupt oligarchiának juttasson anyagiakat. Ezért arra bátorítja az uniót, hogy legyen elővigyázatos és akadályozza meg az alapok körüli visszaéléseket.
Ő maga újratervezné a gazdasági segélyalap felhasználására benyújtott nemzeti javaslatot. Nem lówellnesst vagy 50 centi magas kilátót építene, amelyek csak azért kellettek, hogy néhány ember jól járjon. Az üzenete az: Orbán nem akarja, hogy az ország Európa része legyen, de a lakosság 80 %-a igen.
A külpolitikában a mostani miniszterelnökről úgy gondolja, hogy Putyin bábja lett, és hajbókol a kínai elnök előtt, mert kölcsönhöz igyekszik jutni. Ezért épülhet meg Budapesten a Fudan Egyetem lerakata, ám az a nemzeti érdekek elárulását jelenti. Természetesen nem szabad feladni a pekingi kapcsolatot, de azt a kölcsönös előnyök alapján kell alakítani.
A politikus kitért arra, hogy az unió rosszul kezelte a migrációt. Ugyanakkor határozott igennel felelt arra a kérdésre, hogy nem volt-e Merkel túl elnéző Orbánnal. Ennek okát három szóban foglalta össze: Audi, Mercedes és BMW.
A portál megjegyzi, hogy az ellenzék 4 %-kal vezet a közvélemény kutatás alapján a Fidesz előtt, amelyet a miniszterelnök a saját képére formált, miközben egyre inkább jobbra tolódott és mára az egyik leginkább tekintélyelvű vezető lett az EU-n belül.
FAZ
Sajtóértesülések szerint a robbanásszerűen növekvő koronaesetek miatt a német kormány ma újból igen kockázatos területnek nyilvánítja Magyarországot, Ausztriát és Csehországot. A rendelkezés vasárnaptól lép életbe és azt jelenti, hogy aki a három államból érkezik német földre, annak 10 napot karanténban kell töltenie. Ez alól mentesülnek azok, akik már az indulás előtt igazolják a német hatóságoknál, hogy meggyógyultak, illetve be lettek oltva. Ha csak később nyújtják be a papírokat, annyit tudnak elérni, hogy kevesebb időt kell vesztegzárban lenniük.
Ugyanakkor a fertőzés elleni nemzeti küzdelmet összehangoló Robert Koch Intézet szerint Németországban változatlanul igen aggasztó a járványhelyzet. Ezért nyomatékosan azt ajánlja, hogy ne tartsanak tömegrendezvényeket, illetve azokra ne menjen el senki. Továbbá a lehető legszükségesebb szintjére szorítsák vissza az érintkezéseket az emberek között. Ha elkerülhetetlen a találkozó, akkor ajánlatos előtt tesztet csináltatni.
Ezzel párhuzamosan viseljenek maszkot azok is, akik már túlvannak a betegségen, illetve beoltatták magukat. Ha bárki légúti megbetegedéssel küszködik, okvetlenül maradjon otthon, és kérjen PCR-vizsgálatot a házi orvosánál.
A német egészségügyi miniszter azonban az általános oltási kötelezettséget kivitelezhetetlennek tartja, azt mondja, arra rámenne az ország. Spahn azt sem pártolja, hogy az egészségügyi dolgozókmsl kötelezően adják be a vakcinát, mert szerinte amiatt túl sokan hagynák ott állásukat. Azt viszont jó ötletnek tartja, hogy az érintetteket mindennap teszteljék. Továbbá szorgalmazza, hogy kapjanak nagyobb fizetést az orvosok és ápolók, mert hihetetlen teher nehezedik rájuk. Ám az első három hullám folytán nagyon sokan közülük már így is kiégtek, elegük van mindenből és inkább szakmát váltanak.
New York Times
Fura helyzetbe került Európa a lengyel-belorusz határon kialakult helyzet kapcsán, mert egyrészt támogatja Varsót, amely egyetlen migránst sem akar beengedni a zöld határon át, másrészt viszont Brüsszel a jogállami vita miatt továbbra is visszatartja a Lengyelországnak szánt pénzeket. Menekült-ügyben az állapotok sokban emlékeztetnek arra, ami 6 évvel ezelőtt volt, csak most a Bizottság azt mondja, hogy a tagállamok egységesen meg akarják védeni a földrész határait, és hogy senki sem léphet be ellenőrzés nélkül az EU-ba.
Abban is azonos a véleményük, hogy ezt a válságot a diktátor Lukasenko állította elő, miután az unió szankciókat hozott ellene a meghamisított választás és a belső elégedetlenség erőszakos elnyomása miatt. Ugyanakkor von der Leyen kiállása a Morawiecki-kormány mellett azért fejbekólintó, mivel az EU éles ellentétbe keveredett Varsóval a közösségi jog elsőbbsége és az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán.
Az unió itt hármas problémával kerül szembe: szolidaritást kell tanúsítania az európai határok védelme miatt, valahogy kezelnie kell a kibontakozó humanitárius válságot, de attól nem tágíthat, hogy az uniós jog felülírja a nemzeti szabályokat.
Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt varsói képviseletének vezetője úgy látja, hogy nagyon súlyos válságról van szó nem csak a lengyelek, hanem az Európa szemszögéből is. A biztonsági helyzet még súlyosabbra fordulhat, ha a lengyel és belorusz egységek netán lőni kezdik egymást. De valamit csinálni kell azzal is, hogy emberek éheznek és fagyoskodnak a két ország közt a senki földjén.
Ugyanakkor ettől el kell választani a jogállami viszályt, teszi hozzá, mert ott az EU-nak saját érdekében kell lépnie. Csak éppen pont emiatt az ügy miatt Varsó nem akarja elfogadni Brüsszel segítségét a határon. Úgy akar megjelenni, mint a nép egyetlen megmentője és védelmezője. De azt sem szeretné, ha a Frontex látná, mit tesznek a lengyelek a belorusz határ mentén. No meg azt is igyekszik elkerülni, hogy bárkit befogadjon, mert annak hatására valószínűleg újabb áradat indulna meg.
Egy brit szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy ha listára teszik azokat a légitársaságokat, amelyek segítenek Lukasenkónak Európába hozni a migránsokat a Közel- és Közép-Keletről, továbbá még jobban megerősítik a határokat, az visszavetheti azok számát, akik megkockáztatják az utat. Ugyanakkor a belorusz elnök egy idő után kénytelen lesz azzal szembesülni, hogy belpolitikai gondokat gerjeszt számára országában a túl sok feltorlódott idegen.
Die Presse
A kommentár azt hangsúlyozza, hogy ami nem sikerült Orbán Viktornak, azt megcsinálta Lukasenko, mivel az EU feladja a nyílt társadalom elvét, határkerítéseket emel és beássa magát egy új Vasfüggöny mögé. Ez pedig történelmi paradigmaváltás. A belarusz elnök által eszközül felhasznált tömeg félelmet kelt, és meg fogja változtatni Európát, ez már most látszik. Csak éppen sokaknak nem fog tetszeni.
De azt biztos, hogy végképp kudarcot vallott az unió nyitott modellje. Orbán hiába próbálkozott a menekültek elleni erőszakos fellépéssel, viszont a minszki diktátor kénykedése nyomán egyre gyakrabban hallani, hogy az unió finanszírozza meg a drótakadályok építését. Most már ezt vallja Michel, a Tanács elnöke is, noha a Bizottság mindezidáig nem volt hajlandó rá. Éspedig azért nem, mert ellentétes azzal a képpel, amelyet Európa sugározni kíván magáról a 2. világháború vége óta. Hogy ti. jó példával jár elöl az emberi jogok ügyében. Ám a határzár legalábbis részben ellentmond a Genfi konvenciónak.
Jelen körülmények között azonban már nem számít, hogy a jog a migránsok beengedését és menedékkérelmük megvizsgálását írja elő, itt már a politika diktál. Ennélfogva várhatóan kilométer hosszan tornyosulnak majd a határkerítések és falak – az unió bukszájából. Ily módon megszabják a jövőt. Egyre több kormány követeli. Vagyis az európai politika része lesz, ami már most is van Magyarországon, Bulgáriában és Litvániában.
A következmény az lesz, hogy a tagországok egymással többé nem civakodnak ez ügyben, viszont kirekesztik a környező államok polgárait. Ám ez visszaveti a szervezet vonzerejét a csatlakozásra váró országok körében. Hiszen az a szabadság, a demokrácia és a jólét modelljét jelentette. Csak éppen most megalkotja a maga Vasfüggönyét.
Euractiv
A szerb elnök olyan, mintha napjaink Dr. Jekyllje és Mr. Hyde-ja lenne, azaz Brüsszel és az USA számára a szebbik, nyugatbarát arcát mutatja, ugyanakkor odahaza egy posztmodern Weimari Köztársaságot alakít ki. Ezt Srdjan Cvijics, a neves politológus mondja, hozzátéve, hogy az EU-ban sajnos egyesek nem vesznek tudomást arról, milyen mértékben lépett vissza Szerbia a demokrácia területén a Vucsics hatalomra lépése óta eltelt 9 évben.
Ezzel szemben a szerb lakosság nap mint nap megtapasztalja az utóbbit. Belgrád napjainkban jogerősen elítélt háborús bűnösök mellett áll ki, ily módon azonban az ország csak még inkább „orbanizálódik”. Ezt rögzíti is a Bizottság éves országjelentése, ám ezt a részt nem hozzák nyilvánosságra a testület vezetői.
A szakértő emlékeztet arra, hogy az elején pont ezt csinálta Milosevics is, és csak később mutatta ki a foga fehérjét. Vucsics azonban óvatosabb, mert ha Lukasenko útját választja, azzal maga ellen fordítaná a csendes többséget az országban. Az emberek nagy része ugyanis, minden fokozódó ellenérzése dacára, továbbra is uniópárti, mert Európa a szemükben a stabilitással és a jóléttel egyenlő.
Az államfő ugyanakkor érzi, hogy táplálnia kell jobboldali szavazóbázisát, ezért zúdítja rá a népre naponta a nacionalista propagandát. Ily módon radikalizálja a lakosság egy részét, de egyúttal gátolja az együttműködést a térségben. Viszont aligha gondolja komolyan az EU-csatlakozást. De mivel egyre csak romlik a jogállami normák helyzete, nem is lenne tanácsos új fejezetekről tárgyalásokat kezdeni a felvételi folyamat keretében.
Az elemző felidézi, hogy Brüsszel mekkora szerepet játszott a belépéspárti észak-macedón miniszterelnök bukásában. Ugyanakkor az uniónak be kellene látnia, hogy semmi értelme továbbra is lapogatni a szerb Orbán hátát. De remélhetőleg az EU és Washington is felismeri, hogy Vucsics csupán blöfföl a kínai és orosz kártya kijátszásával. Ezért nagyon helyes, hogy Biden hírek szerint nem hívja meg Szerbiát, Magyarországot és Törökországot a pár héten belül esedékes washingtoni nemzetközi demokrácia fórumra.
Ebből az uniónak is okulnia kell, amibe beleértendő, hogy adjon fokozott támogatást a független szerb sajtónak. A kormánypárti média sikerét ugyanis a sokkal nagyobb anyagi erő magyarázza.
