Furcsa helyzetbe került Tóth Zoltán, a Magyar Break Tánc Szövetség (MBRSz) elnöke. A sportvezetőt nem engedték részt venni a Magyar Táncsport Szakszövetség (MTáSz) szeptember 20-án rendezett megismételt közgyűlésén, mert egyik résztvevője volt az elnök leváltását szorgalmazó kezdeményezésnek. Ezért fegyelmi eljárás indult ellene és sportszakemberként egy éves eltiltással büntették. Az indoklás szerint veszélyeztette a szövetség működését, Tóth ezzel szemben úgy véli, nem tett mást, mint véleményt nyilvánított, amihez mindenkinek joga van. A közgyűlési kitiltását azzal magyarázza, hogy az MTáSz rosszul értelmezte a hatályos jogszabályokat.
„A fegyelmi határozat azt jelenti, hogy nem vehetek részt a versenyeken – mondta a Népszavának Tóth Zoltán. - Az egyesületemet viszont nem büntették meg, a közgyűlésen pedig a klubomat képviseltem volna. Akkor lehetett volna kitiltani engem a közgyűlésről, ha például az egyesületem működését felfüggesztik tartozás miatt. Az eltiltásom nem jelenti azt, hogy nem képviselhetem a klubomat a közgyűlésen. Egyértelmű a jogi helyzet, nagyot hibázott a szövetség. Ha a bíróság is igazat ad nekem, annak azért lesz óriási jelentősége, mert sokan félnek, ezért jelenleg hallgatnak. Ha viszont azt látják, hogy az MTáSz sem áll mindenek felett, akkor a többiekkel együtt komoly változásokat lehet elérni.”
Az MBRSz elnöke hozzátette: bíróságon kérte a közgyűlés határozatainak érvénytelenítését. A bíróság befogadta a keresetet, ami azt jelenti, hogy valamikor ítéletet hoz ebben az ügyben.
Ha érvényteleníti a közgyűlés határozatait, akkor óriási presztízsveszteséget szenved el az MTáSz, amelynek elnökét, Zsámboki Marcellt már korábban is nagyon sokan bírálták. Viszont nagy pofont kapnak a breaktáncosok is, mert a tagfelvételi kérelmüket megszavazta a közgyűlés. A 2024-es párizsi nyári olimpia programjában bemutató sportágként szereplő breaktánc magyar képviselői akkor lehetnek ott a játékokon, ha a szövetségük tagja lesz az MTáSz-nek. Ha Tóth keresetének helyt ad a bíróság, akkor a breaktáncosok felvétele is érvényét veszti. A breakesek felvétele az MTáSz-nek is fontos, mert a szervezet csak ebben az esetben lehet tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB) és lesz jogosult az olimpiai sportágaknak járó állami támogatásra. Az olimpiai családhoz tartozás viszont kötelezettségekkel is jár, a játékok programjában szereplő sportági szövetségektől alapelvárás, hogy a jogszabályoknak megfelelően, rendezetten működjenek. Nehéz elképzelni, hogy a MOB szó nélkül hagyná, ha olimpiai sportági szövetségnél fegyelmi eljárás indul tagszervezetek ellen, csak azért, mert nemmel szavaznak a napirendi pontokra.
Az ellenzék nyáron szerette volna leváltani az MTáSz elnökét, de ez a téma nem került be a napirendi pontok közé, az ellenzéki klubok ez ellen tiltakozva minden napirendi pontot leszavaztak, ezért eredménytelenül zárult a július 28-ra kiírt, ám határozatképtelenség miatt augusztus 1-re halasztott közgyűlés. A nemmel voksoló ötvenegy tagszervezet ellen fegyelmi eljárás indult, amelynek lezárulta után voltak, akik milliós büntetést kaptak, másoknak kevesebbet kellett fizetni, páran megúszták figyelmeztetéssel, akadtak, akiket nem szankcionáltak. Az indoklás szerint a napirendi pontok ellen voksolók tettükkel veszélyeztették a szövetség zavartalan működését.
Szeptember 20-án ismét belevágtak, a közgyűlés úgy kezdődött, hogy az MTáSz elnöke ellenőrizte a szavazati joggal nem rendelkezők – köztük lapunk fotósának és tudósítójának – a személyi- és védettségi igazolványát.
A biztonsági őrök jelenlétében zajlott közgyűlésen, ha nem is könnyen, de sikerült szavazni a napirendi pontok többségéről, igaz, az alapszabály módosítása és a 2020-as, illetve 2021-es pénzügyi és szakmai terv elfogadása érdekében november 26-án megint közgyűlést tart az MTáSz. A pénzügyi és szakmai tervek elfogadása azért kulcskérdés, mert amíg ez nem történik meg, addig nem jogosult az állami támogatás felvételére a szervezet.
