benzin;gázolaj;benzinár;üzemanyagárak;gázolajár;

- Téves Gulyás állítása, hogy a társadalom 98 százalékának gondját megoldották az üzemanyagár befagyasztásával

A döntés leginkább azt a több százezer autó használóját sújtja, amelyekbe a normál 95-ös tavaly megemelt bioaránya miatt szerencsésebb alacsonyabb etanoltartalmú prémiumbenzint tankolni.

A kormány november 15-től 480 forinton maximálja a benzin és a gázolaj kútárát - közölte Gulyás Gergely a kormányinfón. A döntés három hónapos hatályú. A lépés oka, hogy az elmúlt egy év során ugrásszerűen nőttek az üzemanyagárak. A Miniszterelnökség vezetője megemlítette, hogy az EU-ban eddig Horvátországban fixálták az üzemanyagárakat, mégpedig 550 forintnak megfelelő szinten. Ennek kapcsán ismét kiemelte, hogy benzinárunk az EU-n belül a 6.-7. legolcsóbb. Azt ugyanakkor szokás szerint nem említette meg, hogy a forgalom immár kétharmadát kitevő gázolaj hazai ára a 27 uniós tagállamból már drágább a közepesnél. Az árbefagyasztást Gulyás Gergely azzal indokolta, hogy a benzin ára más termékekre is kihat.

A Holtankoljak.hu adatbázisa szerint az oldallal gázolajárat közlő mintegy 1200 hazai kút közül ma összesen nyolc méri 480 forintért a terméket, ennél olcsóbb pedig nincs. Az oldallal 95-ösük árát közlő, körülbelül 900 hazai kútból az adatbázis szerint ma 18 adja 480 forintért vagy ennél olcsóbban a normál benzint. (Egy tévesnek tűnő adatot leszámítva a nyertes 474 forint). Magyarországon valamivel több mint 2 ezer nyilvános töltőállomás üzemel.

A döntés a normál 95-ösre és gázolajra vonatkozik - szögezte le az eseményen kérdésünkre Gulyás Gergely. Ezt egy további felvetésre azzal a téves állítással támasztotta alá, hogy szerinte így a társadalom 98 százalékának gondját megoldották. Ezzel szemben a valóság, hogy ma már a gázolajjal közlekedők mintegy tizede vásárol prémiumot, a benzinforgalomnak pedig több mint ötödét teszi ki a kiemelt minőségűek aránya. Ezek átlag 40-50 forinttal drágábbak a normál termékeknél, bár lapunk a napokban már 600 forintos prémiumtarifákat is fotózott. A döntés leginkább azt a több százezer, jellemzően régebbi autó használóját sújtja, amelyekbe a normál 95-ös tavaly megemelt bioaránya miatt szerencsésebb alacsonyabb etanoltartalmú prémiumbenzint tankolni. Ezen túlmenően ma már több tízezer jármű közlekedik árammal vagy különböző gáztípusokkal is. A miniszter azt is elárulta, hogy a döntés a nyilvános kutakon kívül, jellemzően nagykereskedelmi szerződéssel vásárlók - például a közületek - árait szintén nem érinti.

Orbán Viktor ellenzéki felvetésekre október végén árulta el először, hogy - a horvát példa nyomán - fontolgatják az üzemanyagárak befagyasztását. Igaz, az általa akkor hivatkozott, állítólagos uniós keretszabályoknak szakértők nem lelték nyomát.

A kérdéshez kapcsolódó korábbi megkeresésünkre a hazai kútláncok nem válaszoltak. Iparági szervezetüknél, a Magyar Ásványolaj Szövetségnél pedig későbbi nyilatkozatot ígértek.

"Abban a pillanatban bezárunk"Amint üzemanyag-beszerzési költségeik elérik a literenként 480 forintot, azonnal beszüntetik benzin- és gázolajértékesítésüket - fogalmazott megkeresésünkre egy magánkút magát megnevezni nem kívánó tulajdonosa. Nem tagadta, hogy jelenleg literenként körülbelül 50 forint árrést számolnak el egy-egy literen. Igaz, ebből még fizetik az alkalmazottakat, a fejlesztéseket, a karbantartást és a cég egyéb költségeit is. A 480 forintos áron 10-20 forintos árrésük maradna, ami hasznot már nem tartalmazna és esetleg a társaság fenntartását fedezné. Tehát, ha a nemzetközi nyersolajárak tovább nőnek, illetve gyengül a forint, 10-20 forintos további nagykereskedelmi áremelés után már bizonyosan felhagynak az üzemanyag-értékesítéssel. Számítások szerint egy átlag 25 forintos vágás - a jelenlegi nagykereskedelmi árakból és forgalomból kiindulva - 3 hónap alatt mintegy 30 milliárd forinttal rövidíti meg a hazai kútüzemeltetőket. Egyébként a Mol nem nyilvános nagykereskedelmi ára most bruttó 467, illetve 472 forint körül állhat. Erre még rárakódik a szállítási díj és az energiahatékonysági kötelezési rendszer költségei miatt tartalékolandó, literenként idén körülbelül 5 forintos összeg. Így néhány hazai kutat bármekkora további nagykereskedelmi áremelés padlóra küldhet, ahol a bezárás szintén borítékolható. Ez abban az esetben lehet különösen aggályos, ha egy falu vagy kisebb térség ellátása néhány, eleve szerény nyereségű magánkút ellátásától függ. Bár a nagy, ismert, jóval magasabb árréssel dolgozó kútláncok valószínűleg nem zárnak be, esetükben a hosszú sorok okozhatnak bonyodalmakat. Hisz az árbefagyasztás miatt a legnagyobb forgalmú kutak tarifái csökkennek a legnagyobb mértékben. Ha azonban megszűnnek az árkülönbségek, már nem éri meg egy olcsóbb kút felé elkanyarodni. Vagyis a legnagyobb töltőállomásokra az eddigieknél jóval nagyobb kereslet nehezedhet. A hosszú sorok pedig - a kiszolgálási gondok mellett - akár balesetveszéllyel is fenyegetnek. Forrásunk egyébként úgy véli: bár a - hazai kutak túlnyomó részét ellátó - Molt valószínűleg nem kötelezik nagykereskedelmi árai csökkentésére, azt talán saját hatáskörben is megteszi. Ennek híján ugyanis számos, franchise-szerződés keretében üzemeltetett Mol-kút is hamar lehúzza a rolót. (Kérdés ugyanakkor, hogy ebben az esetben a Mol miként győzné kiszolgálni a lecsökkentett nagykereskedelmi ára miatt sorban álló külföldi kiskereskedők rohamát.) A piaci kilátások vegyesek: bár a nemzetközi olajár csökkent, a dollár árfolyama közel másfél éves csúcsára, 320 forint közelébe került. M. I.
Gyanús Mol-részvényügyletekCsütörtökön a Mol árfolyama, szinte Gulyás Gergely bejelentése pillanatában, 11 óra előtt 2 perccel, hirtelen 6,6 százalékkal esett. Igaz, közvetlenül utána egy több tízmillió forintos kötés visszarántotta a kurzust, ami ezt követően a nap végéig lassan gyengült. Az olajpapír végül - a 0,59 százalékkal csökkenő BUX-nál jóval többet, - 4,78 százalékot veszített értékéből. Az eset kapcsán figyelemre méltó, hogy Molnár József, a Mol vezérigazgatója hétfőn 200 millió forint értékben, a csütörtöki záróárnál közel hat százalékkal drágábban értékesített Mol-részvényeket. M. I.

Egy friss brüsszeli javaslat szerint Magyarországon négyszeresére kellene emelni a kollektív szerződés előnyeiből részesülő munkavállalók számát.