Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a Pegasus lehallgatási botránnyal kapcsolatos magyarországi vizsgálatot, ahogyan ezt Didier Reydners igazságügyi biztos is világossá tette az ügy kipattanását követően. Brüsszelben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az adatvédelmi szabályok esetleges megsértésével az illetékes nemzeti hatóságoknak kell foglalkozniuk.
Van ugyan az EU-nak egy elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelve, ami tiltja az illegális megfigyelést, például a kémkedést vagy a kommunikáció feltörését, és előírja a szolgáltatóknak, hogy gondoskodjanak a kommunikációs eszközök védelméről harmadik fél beavatkozásával szemben, de a szabályok betartatásáért a nemzeti felügyeleti szervek felelősek.
– A titkos megfigyeléssel és a minősített adatok kezelésével kapcsolatos ügyek kivizsgálására illetékes magyar adatvédelmi hatóság 2021. augusztus 5-én hivatalból hatósági vizsgálatot indított a Pegasus-ügyben. Tudomásunk van a vizsgálatról, és figyelemmel kísérjük a helyzetet – közölte érdeklődésünkre egy bizottsági tisztviselő, hozzátéve, hogy információik szerint a vizsgálat, valamint az ügyészség által folytatott büntetőeljárás is folyamatban van.
Mint elhangzott, az Európai Bizottság várja, hogy a magyar adatvédelmi hatóság a vizsgálat lezárását követően további információkat közöljön. Erre azonban alighanem sokat kell még várniuk. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke ugyanis – mint arról már írtunk – a napokban a hvg.hu-nak azt mondta: „A vizsgálat folyamatban van, és egyelőre nem is látom a végét.” Pedig amikor augusztusban elkezdett vizsgálódni, még november elejére ígért eredményt.
A botrány miatt indult büntetőügy végét sem lehet látni. Jelenleg jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntette miatt nyomoz a Pegasus-ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. Mint azt az ügyészségen lapunknak elmondták, összesen hat feljelentés érkezett hozzájuk. A nyomozás július 22-én indult, az eddigi eljárásban több újságírót tanúként hallgattak meg és adatkérések történtek. Kérdésünkre az ügyészségen leszögezték: gyanúsított nincs az ügyben és jogsegély iránti megkeresés kiadására sem került sor. Az újságírók közül korábban Csikász Brigitta a Blikk újságírója is beszámolt a lapjában arról, hogy tanúvallomást tett az ügyészségen. A bűnügyi szakújságírónő telefonját 2019 áprilistól novemberig tartották megfigyelés alatt a Pegasus szoftverrel. Úgy tudjuk, hogy a nyomozást katonai ügyészek végzik, ami szakmai források szerint arra utal: hivatalos személy által elkövetett bűncselekmény miatt vizsgálódnak az ügyészek.
Közben válaszolt lapunknak a Pegasus szoftvert forgalmazó izraeli NSO. Újra leszögezték, hogy nem ők üzemeltetik a szoftvert, hanem a feljogosított kormányügynökségek, így nekik nincs rálátásuk a megfigyelt személyekre, a velük kapcsolatos részletekre. Ez annyiban furcsa, hogy az NSO korábban többször is utalt arra, hogy ha egy ügyfele visszaél a szoftverrel, akkor azt kivizsgálják. Ha pedig bebizonyosodik a visszaélés, akkor szerződést bontanak vele, ahogy ez több esetben elő is fordult. A cég arra ugyanakkor nem válaszolt lapunknak, hogy ha nem ismerik az adott ügyek részleteit, akkor pontosan mit vizsgálnak meg és mi alapján hoznak ilyenkor döntést.
