A kormányzati állításokkal szemben tehát a nyertesek nem komoly versenyben kialakult, piaci áron jutottak a hozzá az állami földterületekhez – állapította meg az állami földprivatizációt elemző, sorrendben a 18. megyét górcső alá vevő, lapunkhoz eljuttatott jelentésében Ángyán József volt parlamenti államtitkár. Az első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tette közzé, az utolsót, amelyben Zala adatait összesíti majd, jövő januárra ígéri.
Érdekesség, hogy Vas megyében a meghirdetett 9.410 hektárnak alig harmada talált új gazdára, ám azokra igaz, ami a korábbi elemzésekben is rendre visszaköszön: az elnyert területek közel kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő „kis és közepes családi gazdaságok” szerezték meg, a legtöbbet 9 nagy érdekeltség vitte el. . Ráadásul a helyben élő földművesek helyett a területek igen jelentős részét – 64 százalékát - más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Közülük néhányan nemcsak, hogy nem „helybeliek”, de közel 850 hektárt, az elárverezett terület több mint egynegyedét magyarországi cégeik jogán külföldi illetve kettős állampolgárok szerezték meg. Közülük ketten – a „nyertesi rangsor” első és harmadik helyezettje – életvitelszerűen Németországban élnek. Bár a többi megyéhez képest Vasban kisebb számban fordul elő, hogy a nyertes „földművesek” tevékenységi köre távol esik a mezőgazdaságtól, azért itt is találni köztük „kakukktojást”: közgazdászt, könyvvizsgálót, testnevelő tanárt, szakedzőt, sportmenedzsert, ingatlanos nagyvállalkozót, illetve panzió- és fogtechnikai laboratórium-tulajdonost is.
Ángyán József szerint itt is nagy falatot hasítottak ki a tortaszeletből politika-közeli licitálók: köztük említette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei alelnökét, aki testvérével közösen 410 hektárnyi területhez jutott, de sikeresen licitált a Vas Megyei Kormányhivatal főosztályvezetőjének felesége és anyósa, Mészáros Lőrinc vejének üzlettársa, valamint volt fideszes szombathelyi alpolgármester is.
