Az államháztartás hiánya október végén 2922 milliárd forint volt, azaz egyetlen hónap alatt 630 milliárd forinttal – GDP 1,2 százalékával - növekedett. Ez a deficit a magyar gazdaságtörténetben példátlan, ráadásul semmi nem indokolja. A hiány önmagában is káros, de még nagyobb baj, hogy annak minden egyes forintja az államadósságot növeli, így a mostani felelőtlen költekezést a következő generációk is fizetni fogják.
A költségvetési törvény egész évre 2287 milliárd forintos hiányt engedélyez: ezen már túl van a kormány. Ennek ellenére az év végéig a deficitet akár 4000 milliárd forintig is növelhetik az év hátralévő részében.
A Pénzügyminisztérium közleményéből sok minden nem derül ki a rekord mértékű hiány okairól. Az előző év azonos időszakához képest 2021 első tíz hónapjában magasabban teljesültek a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek. Elmaradtak viszont az előző évi október végi összegtől a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek, köszönhetően a 2020 júliusától megvalósuló 2 százalékpontos tehercsökkenésnek. A bevételek alakulását jelentősen befolyásolják a koronavírus-járványra tekintettel bevezetett munkaadói kedvezmények, a magasabb bérkiáramlás és az átlagkereset növekedése. Vagyis a bevételi oldal rendben van, ami 6-7 százalékos gazdasági növekedés mellett nem is csoda.
A hiánynövekedés nagy része tehát a kiadási oldalon jöhetett össze: erről viszont a Pénzügyminisztérium közleménye pontos számot nem közöl, így nem tudni mire ment el a pénz. Becsléseink szerint viszont az idén már elköltöttek 15 ezer milliárd forintot. Erről néhány kis részletett azért elárultak: a közúti fejlesztésekre 172,9 milliárd, a Magyar Falu Programra 156 milliárd, a közlekedési ágazati programokra pedig 153,8 milliárd forintot fordított a kormány. Ezeken felül a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 94,7 milliárd, a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból 78,8 milliárd, a vasúti fejlesztésekre 78,5 milliárd, a nemzeti agrártámogatásokra pedig 66,2 milliárd forintot fordítottak. A PM hallgat a folytatásról is, így nem tudni, hogy az év végéig még mekkora hiányt fog a kormány felhalmozni.
