A Momentum már döntött a jelöltek kilétéről, míg például a DK úgy gondolja, most a közös programírásnak és a kampány elindításának van itt az ideje. A Momentum a hétvégén nyilvánosságra hozta annak a tizenöt politikusának a nevét, akit jelölni szeretne a közös ellenzéki listára. A párt küldöttgyűlése a sorrendről is döntött, a névsort a közelmúltban távozott elnök, Fekete-Győr András vezeti.
– A lépés illeszkedik abba a képbe, amit a Momentum igyekezett kialakítani magáról. A párt eddig is „kibeszélt kicsit” az ellenzékből, tavasszal például elsőként hirdetett saját programot – nyilatkozta lapunknak Mikecz Dániel a politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója.
A Momentum jelöltjei összességében jól szerepeltek az ellenzéki előválasztáson, de a sikert beárnyékolta, hogy éppen a miniszterelnök-jelöltként indított Fekete-Győr András, akire pedig a legnagyobb közfigyelem irányult, az utolsó helyen végzett – emlékeztetett a politológus. A Momentum frissessége is megkopott az elmúlt években, valószínűleg a párton belül is érzékelték, hogy az ellenzéki választók egy része inkább Márki-Zay Péterben és mozgalmában látja az „új erőt”.
A mostani akcióval a Momentum szeretne ismét kezdeményezőként fellépni – folytatta Mikecz Dániel. A jelölti lista alkalmas lehet arra is, hogy a Momentum megismertesse saját politikusait a választókkal, valamint arra, hogy a közbeszédben végre a párt legyen a téma, és ne az EP-képviselő Cseh Katalin esküvője, amellyel nagy terjedelemben foglalkozik a jobboldali sajtó.
„Nyilván vannak már neveink, de a kiválasztás még tart” – mondta Vékás Sándor, a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt által létrehozott Mindenki Magyarországa Mozgalom operatív igazgatója. Az MMM szeretne legalább egy roma jelöltet is delegálni a listára, az illető kiléte azonban még kérdéses. A jelöltekről szóló egyeztetés szélesebb körben zajlik, a döntést majd a mozgalom elnöksége hozza meg: Vékás Sándor várakozásai szerint december vagy január folyamán.
„A Demokratikus Koalíció szerint most a közös programírásnak és a közös ellenzéki kampány elindításának van itt az ideje, a listaállítással később kívánunk foglalkozni” – reagált kérdésünkre a DK sajtóosztálya.
– Az ellenzéki pártoknak először a „lista szerkezetéről” kell megállapodniuk, tehát arról, hogy mely párt jelöltjei mely helyeket foglalhatják el a közös listán – jelentette ki Molnár Zsolt, a szocialisták pártigazgatója a Népszavának. Reméli, hogy még karácsony előtt sikerül konszenzusra jutni. Ehhez képest egyszerűbb feladat annak eldöntése, hogy az adott párt név szerint „kikkel tölti fel” a rendelkezésére álló listás helyeket: erről minden párt a saját belső mechanizmusa alapján határoz.
A Párbeszéddel szoros szövetségben működő MSZP esetében választmányi jóváhagyásra van szükség. Molnár Zsolt időpontot egyelőre nem tudott megmondani, de elképzelhetőnek nevezte, hogy ez még ebben az évben megtörténjen.
Az LMP december elején tart kongresszust, akkor dönt a jelöltekről – derült ki Kanász-Nagy Máté társelnök tájékoztatásából. A jelöltállítási folyamat már elindult az LMP-ben. Ahhoz, hogy valakiből jelölt válhasson, a mintegy 600-700 párttag 10-15 százalékának támogatására van szükség.
A Jobbik nem döntött még. Ha ez a döntés megszületett, erről és ennek tartalmáról természetesen a nyilvánosságot is tájékoztatja majd.
A közelmúltban több párttól kapott információkra hivatkozva azt írtuk, hogy az ellenzék még idén szeretne megállapodni a közös listáról. A mostani nyilatkozatok egy részéből viszont már úgy tűnik: korántsem biztos, hogy ez megvalósul. Mikecz Dániel szerint az ellenzéknek elemi érdeke lenne, hogy minél előbb közös nevezőre jusson. Az ellenzéki térfél némelyik erősebb szereplője ugyanakkor gondolhatja azt, hogy akkor tudja jobban érvényesíteni az akaratát, ha később születik meg az egyezség. A Republikon Intézet politológusa hangsúlyozta, ha elhúzódnak a tárgyalások és konfliktusok alakulnak ki a lista összetételéről, akkor mindenki rosszul járhat: az ellenzék sokat veszíthet már megszerzett bizalmi tőkéjéből.
