- írja a Magyar Nemzet online felületén megjelent írásában a jegybank elnöke.
Matolcsy György szerint a politikai kiszámíthatóság, az egyensúlyi növekedés, a jegybanki mérleg, az uniós pénzek, a középosztályra építés, a feldolgozóipari fejlesztési súlypont, a versenyképes felsőoktatás, az innovatív kkv-szektor és a megújított egészségügy mellett egy alapvetően más térszerkezetre lesz szükségünk. Megjegyezte, az 1990 és 2010 közötti "átmeneti" két évtizedben továbbra is érvényesült a Budapest-központúság, de több kiegyenlítő változás is elindult.
Meglátása szerint a "térszerkezeti-patthelyzet" miatt nem sikerült kihasználni a 2010–2019 közötti évtized "kivételesen jó" lehetőségeit. Úgy véli, a Budapesten kívüli világ az igazi forrása a fenntartható magyar felzárkózásnak, de még elmaradt ennek az érvényesítése a térszerkezet jövőjét meghatározó döntésekben. Az 1949–1989 közötti diktatúra és tervgazdaság talán utolsó maradványa az országra ránehezedő főváros. Kifejtette, a gazdaság és a pénz világa azonban folyamatosan jelzi, hogy változtatni kell a még mindig érvényesülő Budapest-központúságon.
Matolcsy György szerint Budapest is jelzi, hogy már nem képes a felzárkózás gazdasági motorjaként működni. A főváros nem volt képes egy innovatív, vonzó start-up ökoszisztémát kialakítani, nem hajtott végre fordulatot a minőségi turizmus irányába, nem lett európai egészségváros, néhány fővárosi egyetem kivételével (Semmelweis, ELTE, Műegyetem) nem lett európai tudásközpont, nem épített okosvárost és nem volt képes ingatlanállományának európai fővároshoz méltó megújítására sem.
A jegybankelnök hangsúlyozta, a kultúrát és a turizmust érdemes fejleszteni Budapesten. Lehet még részben európai, regionális egészségközpont és építhet még okosvárost is - magyarázta.
- zárta gondolatmenetét Matolcsy György.
