Múlt vasárnap kezdődött meg az érdemi munka a 26. globális klímacsúcson, amelyről távol maradt, a kínai és az orosz elnök, Xi Jinping és Putyin is, viszont jó hír, hogy az USA, Joe Biden személyében - miután Donald Trump kiléptette az országot a párizsi megállapodásból - képviseltette magát. Az idei tárgyalásokon a legfőbb cél az lett volna, hogy azok az országok, amelyek 2015-ben aláírták a párizsi klímaszerződést, hatásos lépéseket tegyenek meg annak érdekében, hogy az 1,5 celsius fokos felmelegedési cél tartható legyen. Ennek érdekében a legkomolyabb nekibuzdulásról Narendra Modi indiai miniszterelnök számolt be, aki bejelentette, 2030-ra az áramtermelés felét megújuló forrásokból fogják megoldani, és 2070-re tervezik a nulla CO2 kibocsátást. Igaz, ez még elég messze van, de azok az országok, amelyek a károsanyag-kibocsátás 70 százalékáért felelnek szintén csak hosszútávon ígérték, hogy elérik a klímasemlegességet.
Fontos eredmény - bár aligha hihető, hogy tartható lesz a cél -, hogy többek között Xi Jinping, Jair Bolsonaro és Joe Biden is elkötelezték magukat amellett, hogy 2030-ra beszüntetik az erdőírtásokat, amelyek a légköri szén-dioxid-tartalomnövekedés negyedéért felelősek. India nem nyilatkozott, Indonézia habozik. Külön megállapodás született a metánkibocsátásról, az ezen a téren legjelentősebb országok kétharmada ígérte, az évtized végére visszaállítják a 2020-as szintet. Több, mint 40 ország, köztük Kanada, Dél-Korea, Ukrajna, Indonézia és Vietnám, sőt még Lengyelország is azt vállalta, megszüntetik a szénerőműveket 2030 és 2040 között.
Ezek a tárgyalások eddigi legfontosabb eredményei, de a külső szemlélők korántsem elégedettek. Pénteken a Csendes-óceáni Tuvalu sziget külügyminisztere, Simon Kofe térdig vízben állva forgatta a klímacsúcsra küldött videoüzenetét, amelyben felhívta a résztvevők figyelmét az éghajlatváltozás veszélyeire, arra, hogy a szigetországot a megemelkedő tenger lassan ellepi. „A nyilatkozat szembeállítja a COP26 eseményeit azokkal a valós helyzetekkel, amelyekkel Tuvaluban szembesülnek az emberek éghajlatváltozás hatásai és a tengerszint emelkedése miatt” – olvasható a szigetország külügyminisztériumának közleményében. Szombaton Glasgow-ban és a világ 200 városában is akár tízezres tüntetések zajlottak, amelyeken a résztvevők határozottabb intézkedéseket követeltek. Vasárnap pedig az Emberek Csúcsa a Klímaigazságért címmel a skót fővárosban civilek, szakszervezetek, aktivisták és sok más résztvevővel ellenmozgalom indult. “Alapvető fontosságú, hogy legyen egy olyan külső erő, amely elszámoltathatja a vezetőket arról, hogy mit tesznek a COP-on belül, és arra kényszerítse őket, amiről tudjuk, hogy tenniük kell” - mondta Asad Rehman, a War on Want szegénységellenes londoni szervezet igazgatója, a mozgalom egyik alapítója. “A globális problémák globális megoldásokat követelnek. A COP26-on kiderül, a kormányok hogyan reagálnak (vagy hogyan nem) a klímakrízisre. Arról határoznak, kiket áldoznak fel, kik menekülnek meg, kiknek lesz hasznuk. Mindazonáltal eddig túl keveset és túl későn tettek: összejátszanak a vállalatokkal, megelégednek a zöldremosdatással. Csak mi képzelhetjük el és építhetjük fel a magunk számára azt a jövőt, ami működik” - írják a szervezők koalíció honlapján.
