Aggasztónak tartja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus-járvány európai terjedését. Hans Kluge, a WHO európai igazgatója csütörtökön rámutatott: ismét a régió áll a járvány epicentrumában. A kontinens 53 országában aggodalomkeltő a helyzet, ha a reprodukciós ráta jelenlegi értékeken marad, akkor februárig Európában újabb félmillió halálos áldozatot szedhet a vírus. Egyetlen hét alatt több mint kétszeresére emelkedett a kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek száma, mondta az európai igazgató.
A WHO szakemberei szerint a járvány ilyen mértékű európai kiújulása két tényezőnek az együtthatása - az alacsony átoltottságnak és a járványügyi korlátozások hiányának Az adatok azt mutatják, hogy hat hete naponta emelkedik mind az új fertőzések, mind az elhalálozások száma, mára pedig elérte a napi 250 ezer új fertőzést és 3600 halálesetet. Kluge hangsúlyozta, a koronavírus miatt elhunytak túlnyomó többsége oltatlan.
Szavait alátámasztják az adatok is. Európában a legrosszabb helyzet Oroszországban tapasztalható, ahol egy hét alatt 8162 személy halt meg koronavírus fertőzés következtében. Második Ukrajna 3819, harmadik Románia 3100 halálesettel. Mindhárom ország átoltottsága igen alacsony: Ukrajnában alig haladta meg a 15 százalékot, Oroszországban 36,3 százalék, Romániában a negyedik hullám tombolása emelte 28-ról, 36,5 százalékra. Mindhárom országban az alacsony átoltottság ellenére teljes nyitás volt a nyáron, a korlátozásokat pedig már csak nagyon késve, a tragikussá vált helyzet közepette hozták meg.
Romlik a járványhelyzet minden Magyarországgal szomszédos országban. Szlovákiában pénteken rekordszámú, 6805 fertőzöttet regisztráltak. Északi szomszédunkban alacsony, 42,3 százalékos az átoltottság. Szerbiában 43,6 százalék, de a vakcinációs versenyben kezdetben éllovas szomszédos ország jórészt a kínai Sinopharmmal oltotta lakosságát.
Ausztriában is jelentős növekedés tapasztalható: csütörtökön 8593 új fertőzöttet regisztráltak - ami kiugróan magas, hiszen legutóbb a második hullámban, 2020 novemberében haladta meg a napi ötezret az esetszám. Nyugati szomszédunknál ugyanakkor jóval alacsonyabb az elhalálozás mértéke: napi 15-20 között mozog, egy hét alatt haladta meg a százat, míg nálunk már egyetlen nap alatt. Ausztriában szigorú járványügyi korlátozások vannak hatályban, a nyáron sem volt a magyarhoz hasonlítható teljes nyitás. Az osztrák intenzív osztályok leterheltsége jelenleg 15 százalék, a kormány pedig jelezte, ha ez az arány eléri a 20 százalékot további szigorításokat léptetnek életbe.
Horvátországban és Szlovéniában is a napokban fertőzési rekordok születtek, a szakemberek arra figyelmeztetnek, az elkövetkező hetekben összeomolhat a két állam egészségügyi ellátórendszere. Horvátországban pénteken 6932, Szlovéniában csütörtökön 4511 új esetet regisztráltak. Előbbiben 44,4, utóbbi országban 54,3 százalékos az átoltottság.
A nyugat-európai államok többségében 70, helyenként 80, sőt van, ahol 90 százalék fölötti az átoltottság, nyilván a járvány terjedési sebessége is kisebb. Bár a rendkívül magas tesztelésnek köszönhetően viszonylag sok az új fertőzött, a kórházakra egyelőre nem nehezedik a régiónkhoz mérhető nyomás.
Németország némiképp kilóg a nyugatiak sorából. Itt egyetlen foglalkozási kategória számára sem tették kötelezővé az oltást, az átoltottság aránya így is 66,8 százalékos. Pénteken a németek is rekordmagas fertőzési adatokat jelentettek – 37 120 új esetet, meghaladva a tavaly decemberi legrosszabb napi esetszámot (33 777). Az ügyvezető szövetségi kormány úgy értékelte, kétségtelenül a negyedik, "az oltatlanok" hullámmal szembesült az ország. Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök szerint sürgősen vissza kell szorítani a fertőzések számát, különben elkerülhetetlenné válnak a lezárások. A németek viszonylagos magas átoltottságuknak köszönhetően azonban még mindig jobban állnak, mint a Kelet-Európa - ezt mutatja, hogy a 84 milliós Németországban csütörtökön 165 elhalálozást jelentettek, a 19 milliós Romániában pedig 489-t.