Már „csak” 6,8 százalékos gazdasági növekedést vár a Pénzügyminisztérium az idei évre, ami még így is robusztus, de a csökkenés is érzékelhetőn sok a pénzügyi tárca korábbi 7-7,5 százalékos várakozásaihoz képest. Varga Mihály pénzügyminiszter minderről Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján beszélt, amiről a Portfólió tudósított.
A pénzügyminiszter három tényezővel indokolta a tárca óvatosságát: az elszálló energiaárakkal, a növekvő inflációval és nem utolsó sorban a napok alatt gyorsan romló magyar járványhelyzettel. Ez utóbbival kapcsolatban a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy újra korlátozások jöhetnek – igaz nem olyan mértékűek, mint a korábbi hullámokban.
Az energiaárak emelkedése közvetlenül hat a termelésre és visszafoghatja azt. Egyes ágazatoknak, mint a vegyipar, a kohászat, a jelenlegi energiaárak mellett szinte már nem éri meg termelni, ami a gazdasági növekedés lassulásához vezet. További gond az infláció, amely szeptemberben már 5,5 százalékot ért el, ám hamarosan közli a KSH az októberi adatot, amely elemzői várakozások szerint megközelíti, de jó eséllyel át is lépi hat százalékot, sőt novemberben az infláció további gyorsulása várható.
Eközben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is publikálta a idei őszi gazdasági prognózisát, ám ebben láthatóan még nem számoltak az elmúlt napok/hetek romló magyar járványadataival. Az EBRD megállapítása szerint az első félévben 7,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, köszönhetően az erőteljes beruházási boomnak és az állami, költségvetési támogatásoknak. Ugyanakkor a szeptemberi 5,5 százalékos inflációra az EBRD elemzői is felfigyeltek. A bank szerint a globális nyersanyaghiány, illetve az emelkedő energiaárak fékezhetik a magyar gazdaság fellendülését is, különösen a feldolgozóiparon keresztül. Az EBRD arra számít, hogy a válság után a fellendülést az uniós pénzek támogatják majd, így az idei 7,7 százalékos gazdasági növekedés után jövőre is 4,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
