Egy helyet javított Magyarország az uniós országok versenyképességi rangsorában, ám a 27-ek között így is az alsóháznak számító 18. helyet sikerült meglépni, igaz ez még mindig jobb, mint a másik 3 visegrádi ország átlaga. Némi üröm az örömben, hogy az egy hely javítás a Brexitnek köszönhető, ugyanis Nagy-Britannia kiesett az előttünk lévők sorából. Pedig a jövőbeni növekedést a gazdaságok versenyképessége határozza meg – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybanki jelentést bemutató sajtótájékoztatón.
Az elmúlt tíz évben az egyik kedvező változás, hogy megjelent a 800 ezer új foglalkoztatott, így e téren már elértük az EU átlagát, ugyanakkor termelékenységben még messze nem. Ugyancsak kedvező, hogy az elmúlt években oldódott a magyar gazdaságon belül a kkv-k és a multicégek elkülönülése, ezáltal a kis- és közepes cégek versenyképessége nőtt. Ugyanakkor már a közeljövőben egy új kettősség alakulhat ki a cégek között, mégpedig a digitalizáció terén. Ugyanis míg internet-ellátottságban Magyarország az unió élvonalához tartozik, ennek lehetőségeit magyar cégek uniós összevetésben nagyon kis mértékben használják ki, így viszont soha nem lesznek eléggé versenyképesek. A jó hír, hogy az alacsony bázis miatt hatalmas versenyképességi potenciál van a digitalizációban. Például magyar bankrendszer is az egyik leggyengébb alkalmazója az unióban a digitális megoldásoknak, miközben a legdrágábban működik. Ha magyar bankok a jobban növelnék digitális jelenlétüket, úgy olcsóbb szolgáltatásokat nyújthatnának, vagyis nőne a versenyképességük, és az ügyfelek is olcsóbban jutnának a szolgáltatásaikhoz - említette az igazgató.
Az uniós átlaghoz képest messze az alatt teljesít a magyar kormány és a gazdaság az egészségügy, az oktatás, a tudásalapú társadalom, valamint a kutatás-fejlesztés területén, vagyis lenne bőven mit pótolni, ám ezen téren nemhogy komoly programokkal, de még elképzelésekkel sem rendelkezik a kormányzat, így viszont remény sincs ezen versenyképességi lemaradások javításra.
Az erősségek között említhető a modern infrastruktúra, illetve a munkaerőpiac. Ugyan a magyar gazdaság elérte az uniós foglalkoztatási szintet, de az elöregedő társadalomban nehéz lesz ezt a helyet megtartani - véli Baksay Gergely. Vannak még tartalékok, mint a fiatalok, a nyugdíj előtt állók további munkavállalása, az alacsony képzettségűek és a szülőkorú nők bevonzása a munkaerőpiacra. Az elmúlt években számos kedvezményt hozott létre a kormány ezekre a - munkaerőpiac utolsó tartalékainak tekinthető - célcsoportokra főképp az adórendszeren keresztül, látványos változás azonban még nem látható. A járvány magával hozta, hogy már széles körben elfogadják az otthoni munkavégzést, így ezen a téren oldódott a magyar munkaerőpiac merevsége, és elérhetővé válnak azok is, akik csak részmunkaidőben tudnak munkát vállalni.
