Nagyon óvatosak a magánszféra munkaadói, még ott sem kapkodják el a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét, ahol információink szerint hajlik annak bevezetésére a cégvezetés. Az óvatosság oka munkajogászok szerint az, hogy a múlt csütörtökön bejelentett és néhány órával később már a Magyar Közlönyben is megjelent rendelet szövege nem egyszer pontatlan, így a vállalatok inkább kivárnak, nehogy jogellenes döntéseket hozzanak. A munkaadói szövetségek viszont inkább azzal magyarázzák a tartózkodást, hogy sok területen nehéz pótolni a kilépő vagy fizetetlen szabadságra küldött képzett munkaerőt.
A Liga Szakszervezetek elnöke is azt hangsúlyozta kérdésünkre, hogy ez kőkemény gazdasági döntés a cégek részéről. Mészáros Melinda hozzátette, az egyéves fizetésnélküli szabadság, valamint a munkaviszony megszüntetésének módozatai körül nagyon sok a találgatás, arról nem beszélve, hogy az egyre szélesebb körben alkalmazott kölcsönzött munkaerő esetében még bizonytalanabb a jogi helyzet. A Ligához tartozó szakszervezetek érdekeltségi körében nincs olyan vállalat, ahol bevezették volna, vagy biztosan be akarják vezetni a munkavégzés feltételeként a védőoltásokat – fogalmazott a Népszavának a szövetség elnöke. A cégek inkább a pozitív motivációval élnek, vagyis felvilágosítják, rábeszélik munkatársaikat az oltásra, sok területen, így az autóipari vagy élelmiszeripari cégeknél juttatásokkal motiválják őket. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, Székely Tamás is. A végleges döntés előtt sok területen egyeztető fórumokat tartanak a héten.
A versenyszféra mellett ez várható az állami közszolgáltató cégeknél is, ahol szintén élhetnek a gazdasági társaságok a kötelező oltás elrendelésével, de nem kötelező ezt meglépniük. Lapzártánkig nem volt pontos időpontja a MÁV-Volán-csoport egyeztető tárgyalásának, de információink szerint a héten ezt is megtartják. Több szakszervezettől érkezett olyan jelzés, hogy belső körlevelekben, más tájékoztatási formákban azt közölték a dolgozókkal, hogy a cégvezetés a kötelező oltás elrendeléséről döntött, de közvetetten csak a Richter Gedeon NyRt. erősítette meg a feltételezést. A vállalat kommunikációs vezetője, Beke Zsuzsa azt felelte kérdéseinkre, hogy „folyamatban van a vonatkozó belső szabályozás kialakítása, korai lenne erről most bármit is mondani”. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetét (VDSZ) vezető Székely Tamás lapunknak elmondta, tudomásuk szerint az Egis Gyógyszergyárban ma lesz egyeztetés a kérdésről, míg a TEVA nem él a lehetőséggel, inkább a maszkviselést és a távolságtartást ellenőrzi szigorúbban.
A MOL azt felelte: a vállalaton belüli és az országos járványügyi statisztikák együttes figyelembevételével, a szükséges szakmai egyeztetések után hoznak döntést arról, élnek-e a kötelező oltással. A folyamatosan ügyfelekkel dolgozó bankszektorban sincs végleges döntés. Az OTP Bank kommunikációs csoportja mindössze annyit válaszolt, hogy még tanulmányozzák a megjelent kormányrendeletet.
A kiskereskedelem nagy munkáltatói közül a legnagyobb, a 13 ezer főt foglalkoztató Tesco Global lapunknak jelezte: nem teszi kötelezővé az oltást a dolgozóinak. Mivel fontosnak tartják a vásárlók és a dolgozók biztonságát, lehetővé tették a dolgozóknak az oltás munkaidőben történő felvételét, valamint szakértők bevonásával tájékoztatták őket a vírus elleni hatékony védekezésről. „Továbbra is megbízunk kollégáinkban, hogy saját és mások egészségét szem előtt tartva felelős döntést hoznak az oltással kapcsolatban” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a Tesco dolgozóit szállító buszjáratokon november 1-től kötelezővé tették a maszkviselést. A 6600 alkalmazottal működő Lidl Magyarország sem tervezi munkavállalói számára a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét.
Holnap a fővárosi közműcégek szakszervezetei egyeztetnek a kérdésről, majd ugyanez lesz a téma a Versenyszféra Konzultációs Fórumának délutáni ülésén is.
Megkerestünk több munkaadói szövetséget is, de választ kevés helyről kaptunk. A Fuvarozó Vállalkozások Országos Szövetségének főtitkára mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a Covid-19 tavaly év eleje óta számtalan problémát okozott úgy a személyszállítás mint az árufuvarozás területén, de egyetlen hozzájuk tartozó cég sem akarja oltásra kötelezni alkalmazottait. Peredi Péter tájékoztatása szerint a taxis cégeknek (fuvarszervezők) alvállalkozóik (önálló vállalkozók, vállalkozások és azok alkalmazottai) vannak, így nem minősülnek munkáltatónak. Az alvállalkozók oltottsága eléri a 85-90 százalékot, szabályozott a maszkhasználat, amit az oltásellenzők is betartanak.
Ahogy máshol, az autóbuszt üzemeltetőknél és az árufuvarozóknál is nagyjából tíz százalékos az oltást ellenzők aránya, akik inkább kilépnek, ha rájuk akarják erőltetni az oltást. Mivel gyakorlott gépkocsivezetőkből hiány van, gyorsan találnak új munkát, ám ahonnan elmennek, ott munkaerőhiány léphet fel. Ezért nincs "erőltetés".
A Nyomda- és Papíripari Szövetség vezetői nem tudnak róla, hogy bármelyik nyomdában kötelezően elrendelnék az oltást, a héten készítenek összegzést a kérdésről. Mindenkinek kötelezővé tenné viszont az ágazatban az oltást a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Kovács László a Spirit FM Aktuál című műsorában beszélt erről.
Az önkormányzatoknál a polgármesterek döntenek. Kötelezővé tette például az oltást a Hegyvidéki Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatottak számára Pokorni Zoltán, XII. kerületi polgármester. Az érintett munkavállalókat a jegyző mint munkáltató ellenőrzi. December közepén lehetőséget biztosítanak az oltás beadatására is. A fővárosi önkormányzat első lépésként szerdán egyeztet a munkavállalói szakszervezetekkel. A Népszava kérdésére adott válaszuk szerint a főváros vezetése a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételéről, az érintett ágazatokról és munkakörökről a munkavállalói érdekképviseleteken túl a héten egyeztet az egyes gazdasági társaságokkal és intézményekkel. Döntés csak az érintettekkel való konzultációt követően fog születni – tették hozzá. Sz. A.
