Zoran Zaev;Nikola Gruevszki;macedón névvita;Észak-Macedónia;unió bővítése;

- Az Unió felelőssége is a macedón válság

Zoran Zaev esete mutatja, mennyire veszélyes, ha az Európai Unió nem ad perspektívát a balkáni országoknak az EU-s integrációra és még azt az ígéretét sem teljesíti, amire korábban becsületszavát adta.

Észak-Macedónia szociáldemokrata miniszterelnöke vasárnap azután jelentette be lemondását, hogy pártja katasztrofálisan szerepelt a helyhatósági választáson. Ez ugyan önmagában még nem lenne tragédia, hiszen kormányának egyelőre megvan a kellő többsége a szkopjei parlamentben, de a politikus alighanem úgy érzi: minden törekvése hiábavalónak bizonyult. Már azóta, hogy 2017 májusában megalakíthatta első kormányát, mindent egy lapra feltéve hazája uniós integrációjáért küzdött, de kezdeményezései sorra kudarcba fulladtak, Brüsszel még csak meg sem kezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Az egyedüli komolyabb geopolitikai sikert azzal érte el, hogy hazája 2020 márciusa óta NATO-tag.

Mindezek ellenére Zaev nem nevezhető a kudarcok kormányfőjének. Nem kis bravúr volt részéről, hogy hazáját Macedóniából átnevezték Észak-Macedóniává, ezzel meggyőzte Görögországot, hogy ne akadályozza tovább az állam felvételét a NATO-ba. Odahaza az átnevezés bátor, szinte vakmerő manőver volt, hiszen az ellenzéki nacionalista VMRO-DPMNE az ország elárulásával vádolta. Itt jön a képbe az EU felelőssége, mert ezután Franciaország akadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Párizs később feladta az ellenállását, de Szkopje vesszőfutása ezzel még mindig nem ért véget: most éppen Bulgária akadályozza a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával, amelynek hátterében főként a nyelvi és nemzeti identitással kapcsolatos okok húzódnak. Szófia régi sérelméről van szó. A néhai jugoszláv vezető, Joszip Broz Tito tudatosan erősítette a macedón nemzettudatot, hogy így álljon ellen Bulgária területi törekvéseinek. A bolgárok nem ismerik el az önálló macedón nyelv létét sem.

Zaev ügye precedenst teremthet a régióban. Észak-Macedónia távozó miniszterelnöke hosszú időre az utolsó olyan kormányfő lehet a térségben, aki hajlandó volt jelentős politikai kockázatot vállalni országa "európai perspektívája" érdekében, így veresége az EU és annak balkáni bővítési politikája kudarcának is tekinthető.

Zaev a jelek szerint teljesen vissza akar vonulni a politika élvonalából. A miniszterelnöki posztról való lemondás mellett hétfő este azt is bejelentette, hogy távozik a legnagyobb kormánypárt, a Szociáldemokrata Liga éléről. A baloldali párt súlyos vereséget szenvedett a helyhatósági választások vasárnapi második fordulójában, elvesztve többek között a fővárost, Szkopjét. Hasonló sorsra jutott Zaev legfontosabb koalíciós partnere, az albán kisebbség pártja, az Ali Ahmeti által vezetett Demokratikus Unió az Integrációért.

Mindez azt jelenti, hogy az EU hibájából hamarosan visszatérhet a hatalomba a VMRO-DPMNE, az a párt, amely Nikola Gruevszki alatt nacionalizmusával elszigeteltségbe vezényelte Szkopjét. A volt miniszterelnök 2018 novembere óta Orbán Viktornak köszönhetően Magyarország vendégszeretetét élvezheti.   

Az ENSZ-nek írt jelentésében megkondította a vészharangot a balkáni állam főképviselője, Christian Schmidt, aki szerint a daytoni egyezmény óta először akár fegyveres konfliktus is kitörhet a térségben.